Kémkedés gyanújával tartóztatták le a német szövetségi hírszerzés korábbi igazgatóját, az európai partnerhatóságok az adatvédelmi kockázatokat elemzik.
Súlyos bizalmi válságot okozott az európai titkosszolgálati közösségben a német szövetségi hírszerzés, a BND egykori igazgatójának őrizetbe vétele. August Hanningot és korábbi stábfejét kémkedéssel, valamint államtitoksértéssel gyanúsítják a hatóságok.
A vizsgálatok jelenlegi állása szerint a feltételezett kiszivárogtatás nem Oroszországhoz köthető, a bizalmas iratok tömeges átadása mégis jelentős csapást mért a német hírszerzés nemzetközi hírnevére. Az európai partnerhatóságok most gőzerővel mérik fel, hogy a korábban Németországgal megosztott érzékeny adataik biztonságban vannak-e – áll a The Straits Times jelentésében.
A gyanú szerint Hanning a 2005-ös nyugdíjazása után alapított magántanácsadó cégén keresztül fizetett korábbi kollégájának a minősített dokumentumokért. A BND-től idén márciusban nyugdíjba vonult Manfred D. csaknem 2000, döntően a kancelláriának és más felső vezetőknek készült tájékoztatót adhatott át neki.
Nagyon súlyos az ügy
A feltételezések alapján Hanning ezekből az iratokból tájékoztatott külföldi titkosszolgálati tisztségviselőket. Egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan milyen információk kerültek ki, és kik voltak a harmadik felek, bár Azerbajdzsán határozottan tagadta, hogy kapcsolatban állt volna a volt német kémfőnökkel.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Az ellopott dokumentumok között az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől származó bizalmas adatok is szerepeltek. A CIA egyelőre nem kommentálta az ügyet, a nyugati partnerhatóságok szakértői azonban megkezdték az esetleges károk felmérését.
Hanning védője a Der Spiegel című lapnak nyilatkozva elismerte, hogy ügyfelénél valóban voltak bizalmas dokumentumok, állítása szerint azonban azokat nem adta el, és semmilyen formában nem károsította a nemzeti biztonságot. „Ügyfelem ellen jogtalanul folyik eljárás” – jelentette ki a jogi képviselő.
A német parlamenti ellenőrző bizottság tagja, Konstantin von Notz úgy véli, az eset rávilágított arra, hogy a szövetségi hírszerzésben szerkezeti problémák vannak. Véleménye szerint az ágazatban dolgozók feddhetetlenségébe vetett bizalom megingása a jelenlegi biztonsági helyzetben kifejezetten veszélyes.
Az ügy kapcsán több magas rangú tisztségviselő is felvetette, hogy szigorúbb szabályozásra lenne szükség a szakszolgálatok volt vezetőinek magánszektorbeli elhelyezkedésével kapcsolatban. Andy Grote hamburgi belügyminiszter szerint pontosan tisztázni kell, milyen üzleti tevékenységek engedélyezhetők a biztonsági szervek egykori kulcsemberei számára.



