Nemcsak a fagyok, hanem kártevők is ritkítják a hazai méhállományt
A magyar méhészek az élősködők együttes hatása és a fagyos március következtében a méhcsaládok felét is elveszíthetik.
Zalaszentbalázs, 2021. március 25.
Méh gyűjt virágport egy virágzó barackfáról Zalaszentbalázs közelében 2021. március 25-én.
MTI/Varga György 
Mészáros János, a Zselici Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádiónak adott interjújában elmondta, a meleg február után fagyos március volt, a megbetegedésekkel küzdő, legyengült méhcsaládok pedig nem tudtak megküzdeni a változásokkal.
„Az egyik az atkafertőzés, a másik a nozéma, ez egy gyomorbetegség; ha ősszel, amikor beteleltünk, nem megfelelő kondícióban mentek pihenni a méhek, rajtuk volt az atka is és a gyomrukban ott volt a nozémaspóra is, akkor a tél végére majdnem egy fél évet kell, hogy átvészeljenek, bármi, ami megzavarja őket, problémát jelent. Idén volt ilyesmi, a melegre rájött egy hirtelen fagy. Ez a probléma most már legalább 20 éve velünk él. 30-40 éve nem volt atka és nem volt nozéma sem” – magyarázta a szakember.
Mészáros hozzátette, a térségben sok helyen elpusztultak a méhcsaládok, a méhészetek nagy részében a teljes állomány több mint 50 százaléka is odaveszhetett.
„Ha most fertőzöttek is voltak a családok, és nem volt megfelelő kondijuk a tél átvészelésére, akkor előfordulhatott, hogy a méhészek azzal szembesültek, hogy az állomány lefeleződött. Most mérjük fel, hogy mekkora kár érte a méhészeteket, minden méhésznek azt javasoltuk, forduljon a hatóságokhoz, az országos szervezet is ezt kérte.”
A Zselici Méhészeti Társaság Egyesület elnöke közölte, egy méhcsalád kiesése 30-40 ezer forintos kárt jelent, így összességében tíz család már 300 ezer forinttal károsíthatja meg a méhtenyésztőket.
Ha az időjárás engedi, a Dél-Dunántúlon jövő héttől kezdődően elindulhat a gyűjtési időszak a repce virágzásával, azonban a fagy hátráltatta a növények rügyfakadását és virágzását, ezért nem biztos, hogy például az akácrügyek megmaradnak-e úgy, mint tavaly.
