Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
369,35 Ft
Euró
393,68 Ft
Font
456,88 Ft
Bitcoin
64,040 $

Nem tartják meg jövő februárban a mohácsi busójárást

Az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt elmarad a 2021-es hagyományos busójárás Mohácson.

Mohács, 2020. február 23. Busók csónakokkal érkeznek a Duna túlpartjáról a mohácsi busójárás negyedik napján, farsangvasárnap, 2020. február 23-án. MTI/Sóki Tamás
Belföld

Kulcsár Péter

Szerkesztő

Az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt elmarad a 2021-es hagyományos busójárás Mohácson.

Pávkovics Gábor (Fidesz-KDNP) közleményében azt írta, a rendezvény törlésével kapcsolatos döntését azt követően hozta meg, hogy egyeztetett a város képviselő-testületével és a busócsoportok vezetőivel. Soron kívül Kizuhant az ötödik emeletről egy kisgyermek Csepelen

Mint fogalmazott, “a mindenkori szereplőkért, résztvevőkért, s a mohácsi farsangi tradíciók után érdeklődő közönségért érzett felelősségtől áthatva” határozott úgy, hogy a télűző-tavaszköszöntő népszokással összefüggésben semmilyen program nem lesz a településen.

Kitért rá: Mohács vezetése úgy ítéli meg, hogy egy ilyen, több tízezernyi résztvevőt vonzó tömegrendezvény igen komoly egészségügyi kockázatot jelentene mind a város lakosságára, mind az ide érkezőkre nézve, emellett a fertőzés esetleges, nagyobb arányú elterjedése beláthatatlan következményekkel járhat. Ilyen veszélyeknek kitenni emberek százait, ezreit pedig igen komoly felelőtlenség lenne – írta.

A polgármester arra kérte az érintetteket, érdeklődőket, hogy a busójárás idejére városukba ne szervezzenek kirándulásokat, turistautakat.

Hozzátette: a város vezetése reméli, hogy a világjárványt belátható időn belül sikerül megfékezni, s a 2022. évi busójárás megrendezése elől már elhárulnak az akadályok.

Kedvező időjárás esetén a busójárás az elmúlt években napi 50-60 ezer embert vonzott a városba. 

Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett, a helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek.

A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson.