Dollár
434,38 Ft
Euró
424,14 Ft
Font
487,25 Ft
Bitcoin
19,188 $

Reagált az orosz fenyegetésre a NATO

Fotó: Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz haditengerészet napjának alkalmából tartott szentpétervári flottadíszszemlén 2022. július 31-én. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Mihail Klimentyev
not image

Takács Petra

2022. augusztus 28. - 12:02

A NATO az orosz fenyegetés hatására változtat a tervein, ami az Északi-sark térségét jelenti.

Az orosz fenyegetés miatt a NATO megerősíti jelenlétét az Északi-sark térségében – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak. Jens Stoltenberg elmondta, hogy Oroszország egyre aktívabb a térségben, sorra nyitják meg újra a szovjet időkben kiépített bázisokat, amelyeken legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek.

Soron kívül Svájcban is gumilövedékkel oszlatták az iráni nagykövetség előtt tüntetőket

Ezért a NATO-nak is meg kell erősítenie jelenlétét. A munka már el is kezdődött, a szövetség így elsőként tengerészeti felderítő és járőr repülőgépekbe ruház be, hogy pontos képet alkothasson arról, mi is zajlik “fenn, a messzi északon”, majd még tovább fokozza “erőfeszítéseit”  – fejtette ki Jens Stoltenberg, aki a napokban Justin Trudeau kanadai kormányfővel látogatást tett Kanada sarkvidéki területén.

Mint mondta, a régió stratégiai szempontból igen fontos a NATO-nak, mert “döntő jelentőségű összeköttetés Európa és Amerika között, és itt a legkisebb a távolság Észak-Amerika és Oroszország között”.

Hozzátette, hogy Oroszország mellett Kína is fokozott érdeklődést mutat az Északi-sarkvidék iránt. A Welt am Sonntag összeállításában kiemelte, hogy a NATO-főtitkár első alkalommal kereste fel Kanada sarkvidéki területét.

Hozzátették, hogy az Északi-sark térsége gazdag természeti erőforrásokban, a jégpáncél alatt található például a világ földgázkészletének harmada és kőolajkészletének 16 százaléka, az éghajlata pedig a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegedik, ami megkönnyíti az erőforrások kiaknázását és lehetőséget ad új kereskedelmi útvonalak megnyitására.

Moszkva törekvéseit jellemezve idézték Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nemrégiben tett kijelentését az Északi-sarkvidékről, miszerint “mindenki számára régóta teljesen világos, hogy ez a mi területünk, ez a mi földünk”.

(MTI)