Történelme során először aktiválják a „NATO Reagáló Erőt” az orosz-ukrán háború miatt
A NATO története során először fogják be vetni az úgynevezett „NATO Reagáló Erőt” az Ukrajna elleni orosz invázió hatására.
Ukrán katonák vizsgálják egy lelõtt repülõgép roncsait Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen.
MTI/AP/Oleksandr Ratushniak 
Tod Walters, a NATO Egyesült Ereinek Legfőbb Parancsnoka a mai nap folyamán aktiválta a szövetség többnemzetiségű csapatait, amelynek szárazföldi, légi, tengeri és különleges egységekből tevődik össze.
A NATO Reagáló Erőt eredetileg olyan gyorsreagálású haderőként állították fel, amelynek célja a szervezet érdekeinek katonai képviselete annak érdekszféráján belül, valamint az Észak-atlanti Tanács felhatalmazásával azon kívül is.
A Reagáló Erő aktiválása még nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok vagy a NATO katonákat fog küldeni Ukrajnába, amely nem tagja a szövetségnek. Joe Biden ezt többször hangsúlyozta, hogy nem fognak haderőket küldeni a háborúban lévő országba, viszont a NATO keleti szárnyát jelentősen meg fogják erősíteni.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára jelezte, hogy csak egy részét fogják mozgósítani a különleges csapatnak, amely összesen 40 ezer katonából áll. A haderőket elsősorban a NATO keleti szárnyán fogják bevetni az ott lévő nemzetek védelmének megerősítése érdekében.
Wolters úgy fogalmazott a döntés kapcsán, hogy ez egy történelmi pillanat, amelyre azért volt szükség, hogy sokkal hatékonyabban és gyorsabban tudják megvédeni azt az egymilliárd állampolgárt, amelynek védelmére esküdtek.
Az Egyesült Államok még csütörtökön jelentette be, hogy 7000 amerikai katonát küldenek Kelet-Európát, elsősorban szárazföldi és légi csapatokat. Az amerikai katonákat Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba és Romániába fogják vezényelni.
