Közvetlen biztonsági fenyegetésként értékeli Moszkva a NATO északi-sarki katonai aktivitásának növekedését. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy friss publikációban élesen bírálta az észak-atlanti szövetség lépéseit, amelyeket a tagállamok az ukrajnai háború kirobbanása óta fokozatosan növelnek a régióban.

Moszkva korábban is tiltakozott az északi-sarki jelenlét erősítése ellen, a külügyminiszter pedig agresszívnek minősítette a szövetség ottani hadgyakorlatait. „Az ilyen katonai tevékenység a Távol-Északon közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára. Egy fegyveres összecsapást kirobbantó incidens kockázata folyamatosan növekszik, aminek akár katasztrófális következményei is lehetnek” – áll a tárca által kiadott cikkben, amiről a The Straits Times is írt.

Grönland esetleges megszerzése

A katonai szövetség még februárban indította el az Arctic Sentry elnevezésű misszióját a sarkvidéki jelenlét megerősítésére. A lépést az orosz-nyugati feszültségek növekedése mellett Donald Trump korábbi amerikai elnök azon törekvése is motiválta, amellyel Grönland megszerzését célozta meg.

Oroszország jelentős stratégiai övezetként tekint az Északi-sarkvidékre, ahol nukleáris tengeralattjárókat is magában foglaló flottát tart fenn. Ezen kívül Moszkva kiemelten kezeli az északi hajózási útvonal fejlesztését, mivel ezen keresztül kívánja szorosabbra fűzni kereskedelmi kapcsolatait az ázsiai országokkal.

A térségben a legnagyobb katonai jelenléttel rendelkező Oroszország mellett Kína is egyre aktívabbá válik az ásványkincsekben gazdag területen. A kínai fél többnyire Moszkvával együttműködve hajt végre projekteket a sarkvidéken.

Az orosz határ szomszédságában lévő Norvégia a közelmúltban bővítette az északi területeken állomásozó katonai dandárját. A norvég döntés illeszkedik a NATO azon intézkedéseinek sorába, amelyek a háború kezdete óta a védelmi kapacitások megerősítését szolgálják a szomszédos területeken.