NATO-csatlakozással oldaná meg Ukrajna az orosz-problémát
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke szerint a határuknál egyre inkább növekvő számú orosz haderő jelentette fenyegetésre a megoldás az lenne, ha az ország csatlakozni tudna az észak-atlanti katonai szövetséghez.
Petrivszke, 2019. november 9.
Oroszbarát szakadárok jelzőrakétát lőnek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek jelenlétében az Ukrajna keleti részén található Petrivszkénél 2019. november 9-én, miután Ukrajna és az oroszbarát lázadók megkezdték csapataik szétválasztását. A csapatoknak egymástól egy-egy kilométerre történő hátrébb vonásához hét nap valódi tűzszünetre van szükség a kijelölt térségben, a folyamatot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői felügyelik. Eddig két helyszínen zajlott le sikeresen a csapatok szétválasztása: júliusban a Luhanszk megyei Sztanicja Luhaszkánál, október végén pedig a szintén Luhanszk megyei Zolote településnél. A 2014-ben kezdődött ukrajnai konfliktusban eddig több mint 13 ezren vesztették életüket.
MTI/EPA/Dave Mustaine 
Zelenszkij a tervének megvalósításához pedig Kanada segítségét venné igénybe, állítólag egy telefonbeszélgetés is lezajlott már közte és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök között – írja a The Globe and Mail. Ukrajna kanadai nagykövete a lapnak elárulta, a két vezető közötti telefonbeszélgetésnek a NATO-csatlakozás volt az egyik fő témája.
Kanada mellett a NATO vezetőjét, Jens Stoltenberget is felhívta telefonon az ukrán elnök, akitől szintén azt kérte, hogy Ukrajna had csatlakozzon a katonai szövetséghez, mert ez lehet az egyetlen megoldás a Donyec-medencében kialakult konfliktusra. Zelenszkij hozzátette: amennyiben egy csatlakozási tervet kapnak a NATO-tól, az egyértelmű üzenet lenne Oroszország számára.
Andriy Sevcsenko, Ukrajna kanadai nagykövete úgy fogalmazott, hogy ő maga nem volt jelen a Zelenszkij-Trudeau telefonbeszélgetés során, mindössze annyiról tud, hogy az ország Kanada segítségét szeretné kérni a NATO-csatlakozáshoz. Mint mondta, számítanak Ottawára, hogy a csatlakozási terv kiharcolásában mellettük állnak.
Fontos megjegyezni azonban, hogy a csatlakozási terv még nem garantálja, hogy az adott ország tagja is lesz a fegyveres szövetségnek, ez egyfajta követelményrendszernek tekinthető inkább, amelyek teljesítése esetében jöhet szóba a csatlakozás. A nagykövet szerint Kanada mégis segíthet a csatlakozás elérésében:
„Kanada eddig nagy támogatója volt a NATO-ambícióinknak, most viszont egy picivel többre kérjük őket. Arra kérjük Kanadát, hogy a tudást, amivel rendelkeznek, adják át a szövetségen belül velünk szemben szkeptikusabb partnereknek is”
Sevcsenko kihangsúlyozta azonban többször is, hogy nagyon hálás azért, amit Kanada az eddigiek során tett Ukrajnáért, például azért, hogy elsők között ismerték el függetlenségüket a Szovjetuniótól 1991-ben.
Március vége óta egyre nagyobb számban sorakoznak fel az orosz hadserege erői az ukrán-orosz közös határnál, nem messze Donyec-medence régiótól, ahol Kijevnek már évek óta kell harcolnia különböző szakadár mozgalmakkal, amelyek főként orosz támogatással rendelkeznek.
A Donyec-medencében már 2014 óta folyamatos a katonai konfliktus és ennek a Krím-félsziget már áldozatául is esett, amelyet Oroszország szimplán annektált. A régióban zajló konfliktusok miatt már legalább 14 ezren vesztették életüket, csak idén 24 katona esett a harcok áldozatául.
A Kreml természetesen tagadja, hogy bármilyen módon agresszor lenne, a katonaság határon való felsorakoztatása pusztán egy stratégiai újraelosztás volt. Több alkalommal is kihangsúlyozták, hogy ez a lépés nem jelent veszélyt sem Ukrajnára, sem a környék más országára.
