Sikeresen bekapcsolták a NASA Nancy Grace Roman űrtávcsövének 300 megapixeles infravörös kameráját és koronográfját.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a NASA Nancy Grace Roman űrteleszkópja, amelynek szakemberei sikeresen üzembe helyezték a szerkezet fő kameráját. A 300 megapixeles Wide Field Instrument nevű infravörös műszer óriási égboltterületeket képes átfogni rendkívül részletgazdag felbontás mellett.
A távcső jelenleg mintegy 1,6 millió kilométeres útját teszi meg a Föld és a Nap közötti második Lagrange-pont felé, miközben zajlik a hónapokig tartó beüzemelési folyamat. A mérések szerint a műszerek az elvárásoknak megfelelően működnek, így a felvételek közzététele 2027 elején kezdődhet meg, mint azt a ScienceDaily adta hírül.
A Wide Field Instrument a Hubble űrteleszkóptól megszokott élességet ötvözi a szokatlanul széles látószöggel. A berendezés egyetlen felvételével a teli hold látszólagos méreténél is nagyobb égboltrészletet tud rögzíteni. A csillagászok a hatalmas adatmennyiség segítségével a Naprendszeren kívüli bolygókat, a sötét energiát és az univerzum anyageloszlását vizsgálják majd.
A kamerát a bekapcsolás előtt tíz napig gáztalanították és fertőtlenítették, miközben az érzékelőket mínusz 65 Celsius-fokon tartották. Szeptember 11-én a fűtés lekapcsolása után a rendszer mínusz 143 fokra hűlt, ami lehetővé tette a 18 infravörös detektor aktiválását. Az érzékelők együttes fényérzékeny felülete nagyjából akkora, mint egy hordozható számítógép képernyője.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A mérnökök tesztelték a szűrőket és prizmákat tartalmazó optikai kereket, valamint a fókuszáló mechanizmust is, miközben a detektorok folyamatosan hűltek a végleges, mínusz 183 Celsius-fokos üzemi hőmérsékletük felé.
„A földi építési és tesztelési munkálatok után végre megerősítést kaptunk arról, hogy a berendezés a világűrben is működik. Ez hatalmas mérföldkő a Goddard-központ, az ipari partnereink és a tudományos műhelyek számára. Bár még sok a tennivaló, jó úton haladunk az áttörést jelentő tudományos eredmények felé” – fogalmazott Josh Schlieder, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának kutatója.
A kamerával párhuzamosan a Roman exobolygók közvetlen leképezésére tervezett koronográfja is életre kelt. A fejlett optikákat, maszkokat és alakítható tükröket használó műszer képes kitakarni a csillagok vakító fényét, így láthatóvá válnak a körülöttük keringő halvány bolygók.
A kaliforniai irányítóközpont szakemberei sikeresen tesztelték a koronográf számítógépes és mechanikai rendszereit, amelyek a műszer nagy részével ellentétben kényelmes, 22 Celsius-fokos szobahőmérsékleten működnek.
„Most, hogy ez a teszt lezárult, elkezdődött a fertőtlenítési szakasz. A melegen tartott detektorokról így eltávoznak a felületükre tapadt anyagok, például a víz vagy a vegyi maradványok. Ez a folyamat harminc napig tart, időnként megszakítva korai kalibrációs feladatokkal” – mondta Eric Cady, a NASA Jet Propulsion Laboratory optikai mérnöke.