A mesterséges intelligencia segítségével sikerült megfejteni Napóleon 217 évvel ezelőtt írt, rejtjelezett katonai levelét.
Két évszázaddal a megírása után sikerült megfejteni Bonaparte Napóleon egyik titkosított levelét, a New York Post szerint a művelethez a mesterséges intelligenciát hívták segítségül. A levelet a francia császár fogadott fia, Jenő olasz alkirály küldte el Auguste de Marmont tábornoknak 1809 márciusában, amikor Franciaország éppen Ausztriával állt hadiállapotban.
Marmont tábornok a francia uralkodó közeli bizalmasa volt, és a szárazföldtől elvágva, Dalmáciában állomásozott a csapataival, teljesen elszigetelve a többi francia hadtesttől és a szövetségesektől. Az uralkodói üzenet első sora még Napóleon anyanyelvén, franciául íródott, a következő 24 sor azonban szimbólumok, betűk és számok érthetetlen keverékéből állt. A rejtjel feloldásához szükséges kódkönyv az évszázadok során elveszett.
Carter Church, a SentinelOne kiberbiztonsági cég mérnöke a mesterséges intelligencia segítségével fejtette meg a több száz éves rejtvényt. „GPT-6 Astrát használtam egy megfejtetlen rejtjel feltörésére, amely Napóleon egyik tábornokának szólt, és 217 éve nem tudták elolvasni. Ebben nem is maga a kódfejtés a lenyűgöző, hanem az, hogy az Astra a teljes folyamatot hat óra alatt elvégezte egyetlen kép és cél alapján” – magyarázta a szakember.
Az AI az elemzés során először feldolgozta a dokumentum vizuális adatait, majd szétválogatta az eltérő karaktereket. „Az Astra sorokra vágta az 1202-szer 1836 képpontos lemezt, leolvasta a jeleket, eldöntötte, hogy a 175 kézzel rajzolt jelzés közül melyek azonosak, és csak ezután kezdte meg a rejtjel feltörését” – részletezte a mérnök.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A francia nyitómondatban a császár arról érdeklődött, hogy tábornoka megkapta-e az adott hónap 8-án, 14-én és 20-án küldött küldeményeket. A titkosított szakaszból kiderült a szövetséges és a francia hadseregek pontos elhelyezkedése, miközben Napóleon arra buzdította Marmont-t, hogy ne veszítse el a reményt, és ne hagyja magát megfélemlíteni szorongatott helyzetében.
A levélben a hadvezér arról biztosította tábornokát, hogy az osztrák fél a biztos pusztulás felé halad. „Az oroszok Ausztria ellen vonulnak, a friuli hadsereg pedig ma már nyolcvanezer főt számlál. Ha ehhez hozzáadjuk a dalmáciái hadtestet, nem számítva a hátországban mindenütt szerveződő tartalékokat, látható, hogy Ausztriát egyszerre minden oldalról támadás éri, és ennek következtében a vesztébe rohan. Amikor megkapja a parancsot a menetelésre, nem szabad hagynia, hogy néhány katona vagy egy összegyűlt csőcselék megfélemlítse. Továbbra is türelmetlenül várom a híreket Öntől” – állt a császári üzenetben.
Alig két hónappal a levél megírása után, 1809 májusában a Bécs melletti Aspern-Essling-i csatában Napóleon elszenvedte első személyes vereségét, amelyben 23 ezer francia katona vesztette életét. A császár ezt követően újjászervezte erőit, és 1809 júliusában a wagrami csatában legyőzte Károly főherceget, ami az osztrák és brit ellenállási koalíció felbomlásához vezetett.
A rejtjel megfejtője szerint maga a kód nem jelentett rendkívüli matematikai kihívást, de az emberi munkaerőnek hosszú időbe telt volna az összetett feladat elvégzése. „Maga a rejtjel nem nehéz, és a kriptográfusok könnyen feltörhették volna, de az átírás, a katalogizálás, a fordítás és a kódfejtés összetett, több tudományágat érintő folyamat. Ebből az a tanulság, hogy az ilyen felhalmozódott rejtélyeket egyre inkább olyan kívülállók fogják megoldani, akiket egyszerűen csak hajt a kíváncsiság” – fejtette ki a mérnök.