Nanorészecskék befecskendezésével nyerhető vissza a látás
Lenyűgöző eredményekről számoltak be az egyik nemzetközi kutatócsapat orvosai, akik képesek voltak visszafordítani a kísérleti rágcsálókban a retina degeneratív károsodásait.
Lenyűgöző eredményekről számoltak be az egyik nemzetközi kutatócsapat orvosai, akik képesek voltak visszafordítani a kísérleti rágcsálókban a retina degeneratív károsodásait.
A degeneratív, idősödéssel kapcsolatos látásvesztés általános jelenségnek számít, ami a kor előrehaladtával egyre csak romlik, azonban néhány projekt során bebizonyították, hogy ezt az elkerülhetetlen folyamatot meg lehet előzni, illetve le is lehet lassítani.
A legjelentősebb károsodást a retina szenvedi, ami egy idő után degradálódik, azaz fokozatosan leépül.
Feltaláltak már olyan mesterséges retinákat, amelyek elektródák és szenzorok segítségével imitálják a természetes szerv funkcióit, azonban ezek beültetéséhez invazív sebészeti eljárások szükségesek a megfelelő kábelezések és prosztetikus részek elhelyezésének precizitása érdekében.
A másik, sokkal ígéretesebb módszer a specifikusan erre a célra megalkotott nanorészecskék alkalmazása, amelyek fényérzékeny vezetékként funkcionálnak a retinában található neuronok stimulálására.
A legújabb tanulmányban azt demonstrálták, hogyan terjedhetnek szét a retina alatti közegben az úgynevezett konjugált polimer nanorészecskék (P3HT-NP), ezáltal visszaállítva az elveszített látást.
A módszer hatékonyságát és biztonságát tesztelve a kutatók a retinitis pigmentosa nevű elváltozás rágcsáló-modelljét vették alapul. Ebben a genetikai betegségben szenvedő egyéneknél graduális látásromlás figyelhető meg, mely végül vaksághoz vezethet. Mindössze egyetlen adag szubretinális nanorészecskés injekció befecskendezésével beindult az agy elsődleges látókérgének aktivitása, az állatok pedig visszanyerték látásukat.
„Egyetlen injekció után elértük a fényérzékenység megújulását a térlátással együtt, így kijelenthetjük, hogy a nanorészecskéknek hála fellendíthetjük a retina-protézisek potenciális használatát retinitis pigmentosa és egyéb, makuladegenerációkkal összefüggésbe hozható betegségek esetén.”
mondta Mattia Bramini, a projekt egyik vezető professzora.
Bramini hozzátette, a nanorészecskék retinában való szétszéledése arra utal, hogy a technológiát akár a teljes látás visszaállítására is eszközölhetnék, ami jó hír lehet, mivel ehhez semmiféle sebészeti beavatkozás elvégzése nem lesz szükséges a jövőben.
Bár a humán klinikai tesztelések még váratnak magukra, az előzetes állati kísérletek rendkívül biztatónak tűnnek, ugyanis kiderült, hogy a látásukat 8 hónapon keresztül képesek voltak megőrizni az egerek.
