A tervezettnél kilenc hónappal korábban, augusztus 30-án bocsátják fel a NASA legújabb zászlóshajó-szintű űrobszervatóriumát a floridai Kennedy Űrközpontból. A nagyjából négymilliárd dolláros költségvetésből megvalósult Nancy Grace Roman űrteleszkóp egy SpaceX Falcon Heavy rakéta fedélzetén indul útnak a világűrbe.

Az új műszer a Hubble és a James Webb űrteleszkópok által megkezdett munkát folytatja majd, ám azoknál sokkal szélesebb látómezővel és nagyságrendekkel gyorsabb feltérképezési képességgel rendelkezik. A szakemberek abban bíznak, hogy a szuperszéles panorámaképek segítségével eddig soha nem látott részletességgel vizsgálhatják a világegyetem szerkezetét és fejlődését.

„A Roman hatalmas elérése lehetővé teszi számunkra, hogy megtaláljuk a furcsa, a ritka és a szokatlan jelenségeket. A teleszkóp fő műszere a kiváló teljesítményt és érzékenységet ötvözi az égbolt nagy területeinek gyors és hatékony feltérképezésével” – fogalmazott Julie McEnery, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának vezető projektkutatója.

„A több mint egy évig tartó főmérés több mint kétmilliárd galaxist foglal majd magában, és lehetővé teszi a világegyetemünk struktúráinak, vagyis a csillagok, galaxisok és galaxiscsoportok növekedésének és fejlődésének tanulmányozását. Azt is megmérjük, hogyan tágult az univerzum az idő múlásával, ez pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy feltárjuk a sötét anyag, a sötét energia és maga a kozmosz szövetének alapvető természetét” – tette hozzá a szakértő.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Az ősrobbanás ténye

A tudomány jelenlegi állása szerint az ősrobbanás mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt történt, az univerzum pedig azóta folyamatosan tágul. Míg a normál anyag a világmindenség tartalmának mindössze körülbelül 5 százalékát teszi ki, a galaxisokra gyakorolt gravitációs hatásáról ismert sötét anyag nagyjából 27 százalékot, a gyorsuló tágulásért felelős sötét energia pedig csaknem 68 százalékot képvisel – írta a The Straits Times.

A kutatók szerint a műszer egyik legfőbb feladata a sötét energia viselkedésének megértése és Einstein általános relativitáselméletének tesztelése lesz a legnagyobb léptékekben.

„A kulcskérdés az, hogy a sötét energia csupán az üres tér időben állandó tulajdonsága, vagy változik az idő múlásával, a legújabb mérések ugyanis arra utalnak, hogy a sötét energia időben fejlődhet. Elképzelhető, hogy a megfigyelt gyorsulás ehelyett azt jelzi, hogy a gravitációról alkotott elméletünk módosításra szorul a legnagyobb méretekben? E kérdések megválaszolása a modern kozmológia egyik legfontosabb célja” – nyilatkozta Mustapha Ishak, a Dallas-i Texasi Egyetem kozmológusa.

A Roman űrteleszkóp a galaxisok halmozódását és a gravitációs lencsehatást vizsgálva méri majd a fény elhajlását. „Ezek a mérések lehetővé teszik számunkra, hogy teszteljük, vajon Einstein elmélete érvényes marad-e több milliárd fényévnyi távolságban is, vagy szükség van a gravitációs elmélet módosítására. Ez azért lényeges, mert a fizika egyik legalapvetőbb kérdésére keresi a választ, vagyis arra, hogy milyen törvény irányítja az univerzumot a legnagyobb léptékekben” – magyarázta Mustapha Ishak.

A gravitáció és a sötét energia kutatása mellett az obszervatórium az exobolygók vadászatában is úttörő szerepet játszik majd. A műszertől több ezer új, Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését várják, emellett felkészítették a közelebbi exobolygók közvetlen lefényképezésére szolgáló új technológiák tesztelésére is.

Az űreszköz a Földtől mintegy 1,6 millió kilométerre található L2 Lagrange-pont felé veszi az irányt, ahol a James Webb űrteleszkóp is állomásozik. Az eredetileg ötévesre tervezett küldetés finanszírozását korábban Donald Trump amerikai elnök mindkét elnöki ciklusában megpróbálta csökkenteni vagy törölni, az amerikai Kongresszus azonban megvédte a költségvetést. A projekt végül a NASA első vezető csillagászáról, a 2018-ban elhunyt Nancy Grace Romanről kapta a nevét.