Mutatjuk, miként alakult az infláció Magyarországon a tavalyi évben
Miközben a fogyasztói árak az év eleji jóslatoknak megfelelően átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest, addig a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára még ennél is nagyobb mértékben emelkedett.
Miközben a fogyasztói árak az év eleji jóslatoknak megfelelően átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest, addig a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára még ennél is nagyobb mértékben emelkedett.
Magyarországon dinamikus áremelkedést láthattunk a koronavírus-járvány első hulláma után, a fogyasztói árindex 3,9 százalékkal augusztusban tetőzött. Miután a gazdaság újra lelassult, novemberre 2,7 százalékon stabilizálódott az áremelkedés, a KSH legfrissebb statisztikái alapján pedig decemberben ugyanúgy maradt ezen az értéken az infláció.
A Portfolio hírportál elemzéséből kiderült, hogy a maginfláció 4 százalékos növekedést mutatott decemberben, és még a fő inflációs index növekményét is beelőzte. Az elmúlt tizenkét hónapban az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal, közülük az étolajé 13,7, a zöldségeké és gyümölcsöké 11,8, a cukoré 11,7 százalékkal nőtt meg.
A dohányáruk 14,4, a szeszes italok 8,8 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkekért 2,8 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért viszont 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
2019-hez képest a fogyasztói árak 2020-ban 3,3 százalékkal emelkedtek, közülük is az élelmiszerek mutatták a legnagyobb mértékű drágulást 7,2 százalékkal. A szeszes italok és dohányáruk 6,9, a szolgáltatásoké 2,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,4, a háztartási energiáé 0,3 százalékkal nőtt meg.
