Az Egyesült Államok egyik büntetés-végrehajtási intézete az Indiana állambeli Terre Haute nevű városban 2020. július 14-én, ahol ezen a napon végrehajtották a 17 év utáni első szövetségi halálbüntetést. Az 1996-ban elkövetett gyilkosságért - egy arkansas-i háromtagú család kiirtásáért - elítélt Daniel Lee-t méreginjekcióval végezték ki. William Barr igazságügyi miniszter tavaly júliusban jelentette be, hogy az igazságügyi minisztérium ismét megkezdi a szövetségi halálos ítéletek végrehajtását, amelyeket a szövetségi kormányzat még 2003-ban állított le.
MTI/EPA/Tannen Maury
Hiány alakult ki a kivégzésre használt méreginjekciókból az Egyesült Államokban, ám Dél-Karolina válasza erre nem a halálbüntetés megszüntetése, hanem inkább egy új módszer törvénybe iktatása volt.
A dél-karolinai állami törvényhozás szerdai döntése alapján mostantól nem csak méreginjekcióval, hanem kivégzőosztaggal is végre lehet hajtani halálos ítéleteket – adta hírül az Independent. Mindezt arra tekintettel, hogy jelenleg komoly készlethiány alakult ki a halálos injekciók „piacán”.
Henry McMaster, Dél-Karolina republikánus kormányzója már jelezte, hogy alá fogja írni a javaslatot, így az immáron állami törvényi szintre emelkedik. Amint ez megtörténik, Dél-Karolina lesz a negyedik állam, amely kivégzőosztagot is opcióként tart fent a halálos ítéletek végrehajtására.
Az új törvény értelmében a halálsoron lévő elítéltek „választhatnak” a kivégzési metódusok közül, amennyiben nem áll rendelkezésre méreginjekció: kivégzőosztagot szeretnének vagy villamosszéket. Egyre inkább népszerűbbek ezek a módszerek, amióta súlyos hiány alakult ki a méreginjekciók tekintetében.
NE HAGYD KI
Az államnak jelenleg 37 halálsoron lévő elítéltje van, ám 2011 óta nem hajtottak végre kivégzést, még Donald Trump elnöksége alatt sem, ahol reneszánszát élték az állami kivégzések. A republikánusok érve a törvény mellett a megszokott: igazságot szolgáltatni a családoknak.
„A szörnyű bűncselekmények áldozatainak családjai egyszerűen nem tudnak megnyugvást szerezni, mivel ebbe a furcsa helyzetbe kerültünk, hogy az elítéltek az összes jogi lehetőségüket kimerítették, mi viszont az ítéleteket nem tudjuk végrehajtani” – mondta Weston Newton képviselő.
A demokraták nagy felháborodással fogadták a döntést, ám ez nem meglepő, mivel a párt morális szinten is ellenzi a halálbüntetés létjogosultságát. Az elmúlt idők során az is egy fontos érvük volt, hogy a halálos ítéletek aránytalanul sújtják az afroamerikai lakosokat.
Ez pedig a dél-karolinai halálsoron is megmutatkozik, ugyanis az ott lévő elítéltek fele afroamerikai, miközben az egész állam lakosságának csupán 27 százaléka fekete. Az Egyesült Államok egész igazságszolgáltatási rendszerére jellemző ez, hogy a feketék felülreprezentáltak a börtönökben.
A döntés kapcsán voltak olyan demokraták is, akik „a rosszban meglátták a jót”, mint Dick Harpootlian demokrata szenátor. Mint a Washington Postnak mondta, ő teljes egészében ellenzi a halálbüntetést, de ha már muszáj, akkor inkább legyen kivégzőosztaggal:
„Azonnal meghalnak legalább, ez legalább az egyik legkevésbé fájdalmas metódusa a halálnak. A villamosszék borzalmas, ennyire borzalmas dolgot nem lehet egy másik emberrel tenni, hogy élve elégetik őket”
Az Egyesült Államok továbbra is rendkívül megosztott a halálbüntetés kérdésében, viszont már 23 állam tiltotta be a szankció ezen formáját, három kormányzója pedig moratóriumot rendelt el a kivégzésekre. Joe Biden amerikai elnök már korábban is jelezte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy szövetségi szinten eltörölje a halálbüntetést.
