A moratórium árnyoldalai, avagy mennyivel kell többet fizetnünk

Akik 2020. március 19-e előtt folyósított hitellel rendelkeznek és rászorulónak számítanak, most komoly döntés előtt állnak, mivel november 1-től az alábbi csoportok tagjai nyilatkozhatnak bankjuknak maradási szándékukról:

• a háztartás rendelkezésre álló jövedelme tartósan csökkent (hogy ez mit jelent, nincs definiálva, és igazolni sem kell előre),
• az igénylő vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó legalább 30 napig munkanélküli vagy álláskereső volt, illetve jelenleg annak minősül,
• az igénylő vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, vagy a nyilatkozat megtételekor közfoglalkoztatási jogviszonyban áll,
• a háztartásban legalább egy 25 év alatti gyermeket tart el (ideértve a 25. életévét betöltött megváltozott munkaképességű személyt, amennyiben állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg), vagy az igénylő vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó 12 hétnél idősebb magzati korú gyermeket vár,
• az igénylő vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban (például özvegyi, rokkant- vagy baleseti nyugdíjban) részesül.

Habár kamatos kamat nincs, a kamatok az idő múlásával egyre csak gyűlnek, s mivel a szabályok szerint a hitel havi törlesztőrészlete a moratóriumból való kilépést követően sem lehet magasabb a korábbinál, így a futamidő fog kitolódni. Az MNB kérése alapján a bankoknál díjmentesen kérhető a moratórium alatt felhalmozott kamattartozás előtörlesztése. Soron kívül Kizuhant az ötödik emeletről egy kisgyermek Csepelen

Ahogy azt fentebb is említettük, három dolog határozza meg, hogy mennyivel nő a futamidő és a teljes visszafizetendő összeg: a hitel kamatlábának mértéke, a futamidő hossza és a moratóriumban töltött időintervallum. A Portfolio összeállított egy táblázatot, mellyel szemléltetik a különböző hiteltermékek esetében várható többletköltségeket.