Egy miskolci mozdonyvezető ügye hozhatja el a négy és félnapos munkahetet
Ehhez azonban módosítani kellene a Munka Törvénykönyvét.
Fotó: illusztráció | unsplash Az ügy egy miskolci mozdonyvezetőtől indul, aki pert indított a MÁV-START ellen, amiért nem adták ki külön számára a napi 11 órás pihenőt. Munkáltatója szerint azonban ez nem érintette hátrányosan a munkavállalót.
Mivel „mivel a jelen ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő” – írja a HRportál.
Az érvelés szerint így összességében több pihenőidőt kap a munkavállaló, habár a napi 11 órás pihenőidő jogcím sérül. A Miskolci Törvényszék felfüggesztette az eljárást, az Európai Unió Bíróságával pedig arról egyeztetett, hogy a heti pihenőidővel egybefüggően kiadott napi pihenőidő a heti pihenőidő részét képezi-e.
A hazai munkáltatók nem fognak örülni
Azonban az Európai Unió Bírósága ítéletében világosan leszögezte, hogy a napi és a heti pihenőidő két önálló jog, és a munkavállalók számára mindkettő gyakorlását biztosítani kell.
Mint Fodor T. Gábor munkajogász elmondta, ennek értelmében a hétfő-péntek munkarendet figyelembe véve „a pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombaton 0.00 óra előtt be kell fejeződnie – tehát péntek 13.00 órát követően a munkavállaló nem dolgozhat. A pénteki munkanapnak vagy rövidebbnek kell lennie úgy, hogy 13.00 órakor befejeződik, vagy át kell állni a négynapos munkarendre.”
“Az ítélet semmiképpen sem jelent jó hírt a magyar munkáltatóknak, hiszen az évtizedek óta működő munkarendek átgondolását hozhatja magával és – az állami szektorban – a munkavállalók túlóraigényekkel is előállhatna.”
„Nagyon meglepődnék, ha az uniós ítélet alapján nem módosítanák a Munka Törvénykönyvét” – tette hozzá a szakértő.
