A krónikus gyulladás és a mindennapi stressz észrevétlenül változtatja meg a szív szerkezetét, súlyos egészségügyi kockázatot teremtve.
A modern élet mindennapos feszültségei, mint a pénzügyi bizonytalanság vagy a mentális túlterheltség, észrevétlenül nyomják rá a bélyegüket a mindennapokra. Egy friss kutatás szerint ez a folytonos háttérzaj sokkal mélyebb nyomot hagy a szervezetben, mint azt korábban gondoltuk.
Az Imperial College London szakemberei kimutatták, hogy a tartós stressz által kiváltott alacsony intenzitású gyulladás fokozatosan átalakítja a szív belső szerkezetét. A ScienceAlert szerint a folyamat ráadásul teljesen rejtve maradhat mindaddig, amíg be nem következik egy súlyos egészségügyi katasztrófa.
„Kutatásunk azt sugallja, hogy emberek milliói élhetnek rejtett gyulladással a szervezetükben. Ez a folyamat lassan megváltoztatja a szívüket és hosszú távú károsodást okoz, ami jelentősen növeli a szívroham és a sztrók kockázatát” – magyarázta Declan O’Regan, az intézmény kardiológus kutatója.
A szakemberek egy nagyszabású brit adatbázis segítségével csaknem négyszázkilencvenezer ember adatait elemezték ki. A vizsgálat során a szívMR-felvételek és a vérben található gyulladásos markerek mellett figyelembe vették a résztvevők genetikai hátterét, életmódját és csaknem százhetven környezeti tényezőt is.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Sok mindent vizsgáltak a kutatók
A kutatók a szociális helyzetet, a magányt, a szorongást, az alvási szokásokat, a pénzügyi nehézségeket és a légszennyezettséget egyaránt vizsgálták. Az adatokból világosan kirajzolódott, hogy a magasabb gyulladási szinttel rendelkezőknél a szívkamrák mérete kisebbé, a szívfalak pedig vastagabbá váltak.
Ezek a szerkezeti elváltozások végső soron ahhoz vezetnek, hogy a szív minden egyes dobbanással kevesebb vért tud pumpálni, ami a szívelégtelenség előszobája. A legmagasabb gyulladási értékeket mutató alanyoknál negyvenhárom százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki súlyos érrendszeri megbetegedés az alacsony értékkel rendelkezőkhöz képest.
„Meglepő volt látni, hogy a társadalmi tényezők és a mentális egészség milyen szorosan összefügg a gyulladással és a szív károsodásával, pontosan úgy, mint az olyan ismert kockázati tényezők, mint a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód” – fogalmazott O’Regan.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a genetikai adottságok szintén meghatározóak, hiszen egyes emberek természetes módon ellenállóbbak a káros hatásokkal szemben. A tudósok azonosítottak olyan specifikus fehérjéket is, amelyek célzott gyógyszeres kezelések alapjai lehetnek a biológiai stressz csökkentésére.
Bár a szociális egyenlőtlenségek felszámolása összetett feladat, a szív egészségéért egyéni szinten is sokat tehetünk. A dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás és az elhízás elleni küzdelem hatékonyan csökkentheti a gyulladás mértékét és védelmet nyújthat a későbbi szövődményekkel szemben.