A megszokott napi teendők nehezedése súlyosabb egészségi problémákra és magasabb halálozási kockázatra hívhatja fel a figyelmet.
A megszokott bevásárlókörút egyre hosszabb ideig tart, a csekkek befizetése kimerítővé válik, a korábban önállóan kezelt gyógyszerezéshez pedig emlékeztetőre van szükség. Az ilyen apró változások mögött állhatnak hétköznapi okok, ám amikor a nehézségek felhalmozódnak, érdemes odafigyelni a figyelmeztető jelekre.
A szöuli Yonsei Egyetem kutatói több mint hatezer felnőtt adatait elemezve arra jutottak, hogy a mindennapi feladatok elvégzésének nehezedése az élettartam lerövidülésével mutathat összefüggést a ScienceAlert írása szerint. A vizsgálat során a szakemberek az úgynevezett instrumentális mindennapi tevékenységeket vették górcső alá.
Ezek olyan képességek, amelyek az önálló életvitel fenntartásához szükségesek, mint a főzés, a mosás, a közlekedés, a pénzügyek kezelése vagy a gyógyszerek szedése. Míg az alapvető önellátási feladatok közé a tisztálkodás vagy az öltözködés tartozik, ezek az összetettebb funkciók sokkal korábban jelzik a fizikai vagy mentális hanyatlást.
Az önállóság elvesztése
A kutatócsoport a dél-koreai öregedési vizsgálatban részt vevő, 45 év feletti személyek adatait követte nyomon 8 éven keresztül. A résztvevők döntő többségénél nem tapasztaltak jelentős romlást, egy 276 fős csoportnál viszont az idő múlásával fokozatosan halmozódtak a nehézségek.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A vizsgálat rávilágított arra, hogy az önállóság elvesztése és a mentális állapot szorosan kapcsolódik egymáshoz. A kutatók a résztvevők depressziós tüneteit is felmérték, majd nyomon követték a halálozási adatokat egészen 2024-ig.
Az önálló életvitelben korlátozottá váló csoport tagjai jóval gyakrabban számoltak be depressziós tünetekről. A statisztikai elemzés alapján a depresszió nagyságrendileg 16 százalékban magyarázta a mindennapi funkciók romlása és a magasabb halálozás közötti kapcsolatot.
A megfigyelési időszakban a fokozódó nehézségekkel küzdő csoport tagjai közül jóval többen hunytak el. A kiindulási tényezők, például a kor, a krónikus betegségek, a jövedelem és a fizikai aktivitás figyelembevétele után a nehezebben boldogulók halálozási kockázata körülbelül a duplájára nőtt.
A megfigyeléses kutatás nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot, a feltárt összefüggések mégis rávilágítanak a megelőzés jelentőségére. Ha egy korábban rutinszerű feladat hirtelen nehézkessé válik, az időben elkezdett beszélgetés vagy segítségnyújtás segíthet feltárni a mögötte húzódó fizikai vagy lelki problémákat.