Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
367,75 Ft
Euró
393,22 Ft
Font
457,14 Ft
Bitcoin
66,448 $

Miért Belgiumban a legmagasabb a világon a koronavírus halálozási rátája?

A brüsszeli kutatók azon dolgoznak, hogy megfejtsék, miért vezetik a meglehetősen kellemetlennek számító ranglistát.

Külföld

Kulcsár Péter

Szerkesztő
TÉMÁK

A 11 millió lakosú Belgiumban arányaiban sokkal többen hunytak el a COVID-19 fertőzés komplikációiba, mint Kínában. 100 ezer emberre 57 haláleset jut, amellyel toronymagasan a többi ország előtt vannak; még az Egyesült Államoknál is négyszer többen vesztik az életüket a Benelux államban.

A hatóságok elmondása alapján nem a kórházak túlterheltsége okolható a rossz számokért, mivel az intenzív osztályokon lévő betegágyak 43%-a a mai napig üresek, sokkal inkább az országban uralkodó bürokratikus szigor lehet a felelős a halálozási ráta kedvezőtlen alakulásáért. Soron kívül Berepedezett a Keleti pályaudvar utascentrumának üvegfödéme, körbe kellett keríteni

Más országokkal ellentétben Belgiumban az idősek otthonából akkor is jelentik a halottakat, ha nem volt náluk megerősítve a koronavírus-fertőzés.

„Gyakran kritizálnak minket, hogy Belgiumot rossz fényben tüntetjük fel, de szerintünk éppen az ellenkezőjét csináljuk. Ha az adatainkat össze szeretnénk hasonlítani a többi államéval, akkor a felével kell számolnunk”, mondta Steven Van Gucht, a Sciensano egészségügyi intézet virológus professzora.

Az idősotthonokban elhunyt emberek majdnem 95 százalékánál nem diagnosztizálták a koronavírus-fertőzést, csupán a megjelenő tüneteket veszik figyelembe, valamint azt, hogy a közelmúltban kivel érintkeztek. Az a céljuk, hogy egy tisztább képet kapjanak a járvány kitörésének gócpontjairól.

Minden nap a Palais rezidenciában kerül sor a sajtótájékoztatókra, ahol francia és holland nyelven összegzik a legfrissebb statisztikákat. Kiemelt figyelmet fordítanak azokra, akik a kórházakon kívül vesztették életüket – ez pedig a teljes halottak számának 50%-a.

A fertőzés az idősotthonokban tartózkodó embereket sokkal jobban veszélyezteti, ez pedig Belgiumban is óriási problémát jelent. A kínai eseményekből tanulva Európában már számítottak a lélegeztetőgépek hiányára és az intenzív osztályok kapacitásának csökkenésére, azonban az otthonok ilyen mértékű kitettsége mindenkit meglepett.

Az európai országok másként mérik a behatásokat, ami azt jelenti, a koronavírusban elhunyt áldozatok száma a hivatalos 110 ezernél pár ezerrel több lehet.

Kissé aránytalan adatok érkeztek Franciaországból is. Amikor az első jelentések érkeztek a francia idősotthonokból április elején, az ottani halottak száma majdnem a dupláját tette ki a kórházban életüket vesztett embereknek.

Spanyolországban szintén javítaniuk kellett a statisztikákat, mivel Katalóniában azokat is beleszámolták az elhunytak közé, akik a koronavírus-fertőzéssel hasonló tüneteket produkáltak, viszont a tesztjük negatív lett. A héten az egyik helyi rádiótársaság arról számolt be, hogy több mint 6 800 olyan ember halt meg a spanyol idősotthonokban, akiknél jelentkeztek a szimptómák, de a hivatalos adatokban nem szerepeltek.

Németországban viszonylag alacsony a halálozási ráta, mivel egyedül a koronavírus-pozitív eseteket regisztrálják a hatóságok.

Az eltérések az elhunytak növekményében is észlelhető. Belgiumban egy normális évben átlagosan 300 ember hal meg naponta, a jelenleg tomboló pandémia idején viszont 600-ra nőtt ez az érték.

Az euroMOMO névre keresztelt projekt nyomon követi a koronavírus terjedését Európában, ezáltal hasznos információkkal szolgálhat bárki számára.

A belga gyakorlat szerint az összes idősotthonokban történt halált hozzáveszik a heti adatokhoz, míg a szomszédos hollandoknál körülbelül napi ezer elhunyt meghatározatlan marad.

A jobb követhetőség elősegíthetné Európa megfelelő reakcióját a járvány kitörésére főleg olyan régiókba, ahol a korlátozásokon fokozatosan enyhítenek. A második hullám kialakulásának veszélye miatt koordinált, összehangolt lépéseket kellene kigondolniuk az államoknak a további komolyabb fertőzéssorozat elkerülése végett.

„Jelenleg az Európai Unióban úgy állunk, hogy mindenki másként végzi az adatok begyűjtését, amelyek politikai nézeteltérésekhez vezethetnek. Másféle szemszögből kéne vizsgálnunk a válságkezelést.”

mondta Pascal Canfin, az Európai Parlament környezetvédelmi és egészségügyi bizottságának elnöke.

Mindeközben a világnak Belgiumon kívül azokra az országokra kellene figyelniük, ahonnan lényegében hamisan alacsony értékekről érkeznek a jelentések. Az ilyen államokban könnyen kialakulhatnak a járvány újabb gócpontjai, ami újabb súlyos problémák elé állítanák a szakembereket.

Az európai döntéshozók közben a gazdasági újraindításon gondolkoznak:

https://liner.hu/koronavalsag-europai-dilemma-a-jarvany-megfekezesere-vagy-a-gazdasagi-valsagra-kell-e-fokuszalni/