Mi történik a koronavírus áldozatainak holttestével?

not image

Kulcsár Péter

2020. április 10. - 14:58

A világ legtöbb tudósa és orvosa jelenleg a pandémia miatt kialakult egészségügyi válság megoldásán fáradozik, a törvényszéki patológusoknak azonban a halottakra kell összpontosítaniuk.

A libanoni Ahmad Samarji professzort kérdeztük a boncmesterek jelenlegi munkájáról, cikkünket pedig ez alapján írtuk meg.

Mi a szerepük a törvényszéki patológusoknak a jelenlegi világjárványban?

A törvényszéki kórboncnokok olyan orvosok, akik a jogi és egészségügyi tudásukat kombinálva vizsgálják meg a halál okát, mechanizmusát és beálltának idejét. Mindennapi munkájuk rendkívül fontos igazságügyi, társadalmi és gazdasági következményeket von maguk után, amelyek kihatnak az elhunyt családjára és akár egy nagyobb közösségre is.

Pandémia idején a patológusok ugyanolyan fontos tagjai a válságot kezelő stábnak, mint a frontvonalakon küzdő szakorvosok és ápolók. A feladatuk elsősorban az, hogy a halottak testét megfelelően kezeljék és ezzel minimalizálják a vírus terjedését. Másodsorban pedig értesítik a helyi közösségeket és a hatóságokat az elhalálozás okáról.

Az orvostudományban kialakult egy íratlan szabály, miszerint a halottról való gondoskodás egyáltalán nem sürgős egy élő, akut tüneteket produkáló beteggel ellentétben. Ez normál esetben teljesen igaz is, azonban a koronavírushoz hasonló pandémia esetén az elhunytak testei komoly gondokat okozhatnak a kórházakban, mivel az áldozatok növekvő száma miatt nehezebb tárolni és elszállítani őket.

A fertőző betegségek esetén nagyon fontos, hogy a halál utáni eljárásmód a kivizsgálástól és az igazolástól kezdve a regisztráción át a holttest biztonságos hamvasztásáig vagy temetéséig a lehető leggyorsabb és legalaposabb módon történjen.

Fertőzőek a koronavírus áldozatainak holttestei?

Amíg a koronavírusok törzsébe tartozó kórokozókról sokat tudunk, addig a COVID-19 fertőzést okozó SARS-CoV-2 terjedési módszereit még egyelőre csak tanulmányozzuk. Nem tudjuk, hogy az emberek fertőzöttek maradnak-e haláluk után, azonban ennek elég nagy a valószínűsége. A világ törvényszéki patológusai ezért arra sürgetik a kormányokat, hogy a kórboncnoki vizsgálatok után szabályozzák a holttest megtekintésének körülményeit, valamint annak szállítását.

A 2014 és 2015 között Nyugat-Afrikában 11 300 ember életét követelő Ebola-járvány idején a fertőzés pont a rosszul kezelt holttestek miatt terjedhetett el rohamosan. A különböző törzsi rituálék során ugyanis a halottat megmosdatták, majd ebből a vízből sokszor még ittak is a temetésen résztvevők, ezáltal pedig szinte az egész közösségben rohamosan nőtt a betegek száma. Ebből az esetből sokat tanultunk.

Tudják-e megfelelő módon kezelni a városok az elhunytak földi maradványait?

A koronavírus-járvány halottainak száma a világon átlépheti a több százezret, az országok kormányai pedig óriási gazdasági válsággal néznek szembe. Ennek ellenére a pandémiára felkészült patológusok úgy tűnik, hogy remek formában vannak.

A University of Edinburgh egyik boncmestere, Dr. Ralph Bouhaidar azt mondta, hogy szorosan együttműködik a skót rendőrökkel, ügyészekkel és kórházakkal annak reményében, hogy a halottak megfelelő menedzselése lelassítsa a járvány terjedését.

“A koronavírusban elhunytak holttesteinek kezelése egy nagyon komoly munka eredménye. Precíz tervezést igényel, ugyanis fel kell ismernünk a helyi kórházak kapacitásait, rugalmasnak kell lennünk és figyelembe kell vennünk a kollégáink már meglévő tudását és tapasztalatait.”

mondta a patológus professzor.

Skóciában jelenleg 4 565 koronavírusos beteget regisztráltak, ebből 366-an vesztették életüket, a klinikák hullaházai egyelőre nincsenek túlterhelve.

Mi a helyzet azokkal a jelentésekkel, miszerint olyan gyorsan halnak meg az emberek, hogy a holttestek egyre jobban csak halmozódnak, ezért már a tömegsírokban gondolkodnak?

New Yorkban és az ecuadori Guayaquilban úgy tűnik, hogy kezelhetetlenné vált a szituáció, mivel sajnos nem győzik a holttesteket raktározni. A pandémia miatt egyszerűen nincs hely tárolni az áldozatok földi maradványait, elfogytak a hűtőberendezések, emiatt pedig elindulhat a hullák bomlása, ami kockázatot jelent a közösség fertőzöttsége szempontjából.

Ilyen rendkívüli állapotok miatt a helyi és szövetségi kormányzatnak nagyon korlátoltak a lehetőségei a holttestek mennyiségének kezelésére.

Engedélyezni kéne az orvosoknak, hogy hivatalos patológiai igazolás helyett a helyszínen előállíthassák a halott jogi iratait, ezzel pedig felgyorsíthatnák a teljes folyamatot. Ideiglenes hullaházak kialakítása is megoldással szolgálhatna. A brit hatóságok például a birminghami repülőtér épületeiben tárolnak több mint 12 ezer halottat.

Sajnos elkerülhetetlen lesz egy idő után a tömegsírok kiásása is, amit természetesen az áldozatok tiszteletére maximálisan odafigyelve és a nemzetközi humanitárius jogok betartása mellett alkalmazhatnak majd.

Milyen veszélyei vannak a pandémiának a patológusokra nézve?

A védőruhák, szemüvegek és maszkok ellenére a törvényszéki kórboncnokok nap mint nap kockáztatják az egészségüket.

Ha netalán mégis elkapnák a vírust, akkor az egy ördögi kört indíthatna el a szakmán belül dolgozók között. 14 napra karanténba kellene vonulniuk, sokan pedig életüket vesztenék. Emiatt még inkább rosszabbodna a helyzet a holttestek kezelésével kapcsolatban, de az egész közösség egészségére is hatással lenne.

A Nemzetközi Vöröskereszt törvényszéki szakembereit menekülttáborokba, háborús övezetekbe és túlterhelt városokba küldik, hogy segítsék a helyi szakemberek munkáját a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Ezeken a helyeken a fertőzés veszélye fokozottan magasabb. A hullaházakban dolgozók nem győzik a munkát és segítségre szorulnak.

Általánosságban elmondható, hogy a holttest vizsgálatához nem kellenek bonyolult eszközök vagy gépek. A patológusoknak csupán megfelelő tárolóegységre, védőfelszerelésre, valamint alapvető bonceszközökre van szükségük.

A munkájuk azonban jóval szélesebb spektrumú: azonosítaniuk kell az áldozatot, meg kell állapítaniuk a halál okát, részletesen fel kell boncolniuk a holttestet, valamint az ehhez társuló bonyolult jogszabályokat is követniük kell – mindezt pedig a lehető leggyorsabban kell megtenniük.

Az Ebola-járványból sokat tanulhattak, de mi a helyzet a koronavírussal?

A WHO a Nemzetközi Vöröskereszttel együtt 2016-ban publikálta a Holttestek menedzselése természeti katasztrófák után (Management of Dead Bodies following Disasters) című útmutatót, ami jelenleg is segítséget nyújt a helyzet kezelésére az illetékes szerveknek és kormányoknak.

Jelenleg is folynak a patológiai kutatások a szakorvosok, a virológusok és a biokémikusok bevonásával.

Egy március 26-án megjelent olaszországi tanulmányban például készítettek az egészségügyben és a hullaházakban dolgozók számára egy részletes leírást, amelyben elmagyarázzák, hogyan kezeljék biztonságosan az áldozatok holttesteit, valamint milyen módszerekkel lehet egyszerűsíteni és felgyorsítani a boncoláshoz és azonosításhoz kapcsolódó folyamatokat.

Az ehhez hasonló kutatások segíthetnek minket abban, hogy megoldjuk a 21. század egyik legnagyobb válságát, ezáltal pedig hozzájárulhat a potenciális vakcina fejlesztéséhez is.

Következő cikkünkben a jővő lehetséges alakulásáról írtunk:

https://liner.hu/megszabadulhatunk-e-a-koronavirustol-vagy-orokre-velunk-marad/