Szövetséget kötöttek a tálibok és a mexikói drogkartellek?

Iszlamista tálib fegyveresek Kandahárban 2021. szeptember 1-jén. Az iszlamista tálibok augusztusban foglalták el Afganisztán legnagyobb részét, miután az Egyesült Államok vezette NATO-erõk kivonultak az országból, az utolsó amerikai katona augusztus 31-én távozott. MTI/EPA
not image

Nagy Noel

2021. szeptember 6. - 19:04

Érdekes elmélkedés látott napvilágot nemrégiben, amely egy nemzetközi bűnügyi összefonódásra lehetőségére világít rá.

Első ránézésre nem igazán van közös pontja a táliboknak és a mexikói drogkartelleknek. Az előbbi egy pakisztáni támogatású terrorszervezet, amely éppen maga alá hajtott egy országot 20 évnyi gerillaharc után, a másik meg bűnszervezetek egy csoportja, amelyik Latin-Amerika erőszakosságának az egyik fő katalizátora.

Afganisztán és Mexikó ráadásul a térképen is nagyon messze van egymástól, nem is beszélve a történelmi, társadalmi és vallási különbségekről. A tálibokban és a mexikói kartellekben azonban két közös mégis van: a végtelen és könyörtelen erőszak, valamint a nagymértékű függés a kábítószer-kereskedelemtől.

Mexikó például választások előtt állt júniusban, számos jelöltet pedig személyesen fenyegettek meg a bűnszervezetek részéről, mások esetében pedig nyílt szavazatvásárlás zajlott. 2009-ben pedig már az amerikai kongresszus előtt is kijelentették, hogy hasonló fenyegetés jelentenek a kartellek és a tálibok.

Mint a Deutsche Welle is fogalmaz, az ópiumot is tartalmazó mákmezők 95 százaléka három országra koncentrálódik: Afganisztánra, Mexikóra és Mianmarra. Nem véletlen tehát, hogy ez a három ország áll a világ ópiumtermelésének és kereskedelmének központjában.

Mexikóban ráadásul a korrupt kormánytisztviselők támogatását is élvezik a kartellek, míg Afganisztánban köztudott, hogy a tálibok jövedelmének zöme ettől függ. Egy 2009-es becslés szerint Afganisztán valós GDP-jének mintegy felét teheti ki az illegális kábítószer-kereskedelem.

A tálibok ilyen tekintetben érdekes hozzáállást tanúsítanak: bár az ópiumszármazékok fogyasztását tiltják, a növény termesztését egyáltalán nem. Az amerikai külügy pedig már egy év eleji jelentésében is feltárta, hogy a tálibok által irányított vagy befolyásolt területeken a legnagyobb üzlet az ópiumtermelés.

Már akkor is sejthető volt, hogy a táliboknak tekintélyes arányú bevétele származik ebből, amit még segített az afgánok drogfogyasztása és a korrupció. Ezt később egy ENSZ-jelentés is megerősítette, valamint jelezték, hogy most már 163 ezer hektár helyett 224 ezer hektáron termesztik a növényt.

A Deutsche Welle szerint egyáltalán nem kizárható, hogy a konkurencia és az eltérő piacok ellenére együttműködés formálódhat a mexikói kartellek és a tálibok között, mivel kiegészítik egymás „erősségeit”.

Az amerikai kábítószerügyi hatóság, a DEA például a mexikói Sinaloa esetében biztos abban, hogy monopóliumuk van az USA-ban. Kínában, Oroszországban, Nyugat-Afrikában, Indiában és az Európai Unió területén is azonban afgán heroint szoktak árulni.

Nem ez lenne az első alkalom ráadásul, hogy két ilyen szervezet, amely papíron egymás riválisai, összeállnak és növelik a profitjukat, valamint politikai befolyásukat. Ez egy olyan dolog, amit csak az idő fog tudni megválaszolni.