A Colossal Biosciences csúsztatja a mamutok feltámasztásának céldátumát, és a mesterséges intelligenciát hívja segítségül.
Újabb jelentős fordulatot vett az utóbbi évek egyik leglátványosabb tudományos kísérlete, a gyapjas mamutok újrafeltámasztása. A dallasi székhelyű Colossal Biosciences kutatói a mesterséges intelligencia segítségét kérték a mintegy 4000 éve kihalt faj génállományának helyreállításához.
A cég korábban azt ígérte, hogy már két év múlva megszülethetnek az első laboratóriumi mamutborjak. A New York Post szerint a kitűzött határidőt el kellett halasztani a szaporítási folyamat összetettsége miatt.
A vállalat vezérigazgatója, Ben Lamm kifejtette, hogy a jelenlegi számítások szerint a 2030-as évek elejére várható az áttörés. A pontos dátumot még nem tudják meghatározni, de a céldátum nem 2030 és nem is 2036 lesz.
A csúszás hátterében a génszerkesztés rendkívül bonyolult mivolta áll. A szakemberek korábban úgy vélték, hogy elegendő lesz mindössze 60 gént módosítani az elefántok sejtmagjában, a legújabb eredmények alapján viszont több mint 150 gén átírására van szükség.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A mamutok genetikai kódjának megfejtése lényegesen nehezebb feladatnak bizonyult, mint a rejtélyes óriásfarkasé, amelyet 2025-ben sikeresen visszahoztak a köztudatba. A mostani munkához a 2018-ban, Szibériában talált fagyott mamutmaradványokból kinyert DNS-t használják fel.
A folyamatban lévő kutatások során már sikerült azonosítani a mamutok fülméretét szabályozó géneket. Emellett a Colossal Biosciences szakemberei egy 38 egyedből álló egércsaládot hoztak létre, amelyek a mamutok genetikai kódjának köszönhetően dús, bozontos szőrzetet növesztettek.
A génszerkesztési eljárás során a CRISPR-technológiát és az MI-t közösen alkalmazzák. A cég több más kipusztult faj felélesztésén is dolgozik, így a dodómadár, a tasman tigris és az emura hasonlító óriásmoa genetikai feltámasztása is a terveik között szerepel.