Ma lép hivatalba Baka András, akit augusztus 11-én választott meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét a kormánypárti Tisza-frakció jelölte az államfői tisztségre, a titkos szavazáson pedig 140 képviselő támogatta, miközben hatan nemmel voksoltak. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson.
A megválasztást rögzítő országgyűlési határozat szerint Baka András augusztus 19-én kezdi meg köztársasági elnöki megbízatását, amely az Alaptörvény 17. módosításának rendelkezése alapján az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. Az új államfő megválasztására azért került sor, mert az Alaptörvény módosítása nyomán Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án, 0 órakor megszűnt. Az államfői jogköröket ezt követően ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolta.
A változások előzményei az április 12-i választás éjszakájáig nyúlnak vissza. A Fidesz-KDNP vereségével és a Tisza Párt kétharmados győzelmével zárult választás után Magyar Péter, a Tisza elnöke felszólította Sulyok Tamást, valamint több, a korábbi Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt, hogy távozzanak tisztségükből. A felszólítást később is megismételte, május 31-i határidőt szabva a lemondásra, és jelezte, hogy ennek elmaradása esetén a választáson kapott felhatalmazással élve eltávolítják az államfőt. Sulyok Tamás azonban nem mondott le.
Sulyok Tamás már a múlt
Június 1-jén Magyar Péter az igazságügyi miniszter társaságában személyesen is felkereste a köztársasági elnököt, majd azt közölte, hogy amennyiben Sulyok Tamás nem mond le, az államfő leváltása érdekében módosítják az Alaptörvényt. A kormány július 4-én nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását kezdeményező javaslatot. Ennek értelmében a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, és az Országgyűlés új államfőt választ az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre.
A Fidesz és a KDNP határozottan tiltakozott az alkotmánymódosítás ellen, és július 9-én a Sándor-palotánál tüntetést is szervezett a tervezett változtatás, illetve az államfő elmozdítása ellen. A két párt a folyamatot a „tiszás önkényuralom kiépítése” részeként értékelte.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Az Országgyűlés július 13-án fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását. Sulyok Tamás öt nappal később jelezte, hogy aláírja a módosítást, ugyanakkor súlyos tartalmi kifogásokat fogalmazott meg vele kapcsolatban. Az államfő a változtatást a „politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának” nevezte.
A köztársasági elnöki tisztség
A köztársasági elnöki tisztség betöltésére ezt követően több lehetséges jelölt neve is felmerült. Július közepén a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője Polgár Judit sakkolimpiai bajnokot javasolta államfőnek, majd Magyar Péter is támogatta a jelölését, Polgár Judit azonban nem vállalta a tisztséget. A kormányfő a következő hetekben többek között Fülöp Botond ügyvéddel, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal, valamint Baka Andrással is találkozott.
Az augusztus 8-án megtett jelöléssel végül eldőlt, hogy a Tisza-frakció Baka Andrást indítja a köztársasági elnöki posztért. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta, a jelöléshez szükséges legalább 40 képviselői aláírást azonban a párt hatfős frakciója nem tudta csatolni.
Az Országgyűlés augusztus 11-i döntése alapján Baka András 140 igen és 6 nem szavazattal nyerte el az államfői tisztséget, miközben a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja távol maradt a voksolástól. A két párt azért nem vett részt az eljárásban, mert illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását. A Fidesz és a KDNP az Alkotmánybírósághoz is fordult az Alaptörvény 17. módosítása miatt, a testület azonban augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.
Baka András hivatalba lépésével így új köztársasági elnök kezdi meg munkáját, miközben az államfőváltáshoz vezető politikai és alkotmányos folyamat továbbra is éles politikai viták középpontjában áll.
Liner/MTI