Az oxfordi kutatók szerint a reumatoid artritiszre való sejtes és szöveti fogékonyság már a születés előtt kialakul.
A reumatoid artritisz nem véletlenszerűen támadja meg az emberi test ízületeit, a betegségre való hajlam ugyanis már a születés előtt kialakulhat az érintett testrészekben. Az oxfordi Kennedy Intézet kutatói megállapították, hogy az egyes ízületek egyedi szöveti felépítése és sejtes összetétele már magzati korban meghatározza a későbbi gyulladásra való fogékonyságot.
A Nature Immunology című szaklapban megjelent tanulmány választ adhat a reumatoid arthritisz egyik legrégebbi rejtélyére. Az autoimmun betegség során az immunrendszer az ízületeket bélelő hártyát, a szinóviumot támadja meg, ami fájdalmat, duzzanatot, hosszabb távon pedig a porcok és a csontok károsodását okozza.
A kutatók a kézfej két eltérő ízülettípusát hasonlították össze a betegségre való fogékonyság alapján. A reumatoid artritisz által gyakran megtámadott közeli ujjpercízületek szerkezetét a ritkán érintett körömpercízületekével vetették össze. A ScienceDaily információi szerint a gyakran megbetegedő ízületekben már a születés előtt lényegesen nagyobb terjedelmű szinoviális szövetet és jelentősen több PI16-pozitív kötőszöveti sejtet találtak.
„Évtizedek óta tudjuk, hogy a reumatoid arthritisz szelektíven bizonyos ízületeket vesz célba, az viszont rejtély volt, hogy miért. Eredményeink azt sugallják, hogy a válasz nemcsak az immunrendszerben, hanem magukban a szövetekben rejlik. A fejlődés során kialakuló sejtes és szerkezeti jellemzők segíthetnek meghatározni, hol alakul ki gyulladás a későbbi életben” – fogalmazott Christopher Buckley, az Oxfordi Egyetem professzora.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A vizsgálatok eredményei
A szakemberek egysejtes szekvenálást, fejlett képelemzést és nagy felbontású 3D X-ray szkennelést alkalmaztak a magzati ujjízületek feltérképezéséhez. A vizsgálatok kimutatták, hogy a fejlődő ízületekben az immunsejtek helyett a szerkezeti sejtek, főként a kötőszöveti sejtek és a porcképző sejtek vannak többségben. A szinoviális hártyát alkotó kötőszöveti sejtek normál esetben az ízületek kenését és védelmét biztosítják, gyulladás esetén azonban kórosan kezdhetnek viselkedni.
Különösen fontos szerepet játszanak ebben a PI16-pozitív kötőszöveti sejtek, amelyek az erek, valamint az inak és szalagok tapadási pontjai körül halmozódnak fel a veszélyeztetett ízületekben. Ezek a sejtek a gyulladásos jelzésekre is eltérően reagálnak, emellett egyedi változásokat mutatnak az immunregulációban és a szöveti szerveződésben.
„Azt tapasztaltuk, hogy a reumatoid artritisz által gyakran érintett ízületek már a születés előtt eltérő sejtpopulációkat tartalmaznak. A PI16-pozitív sejtek dúsultak a sebezhető ízületekben, és eltérően reagáltak a gyulladásos jelzésekre. Helyzetük és viselkedésük arra utal, hogy meghatározhatják a betegség kialakulásának helyét” – mondta Sarah Davidson, a kutatás egyik első szerzője.
Az oxfordi kutatócsoport a Birminghami Egyetem, az University College London és a Harwellben található Diamond Light Source szakembereivel működött együtt a vizsgálat során. A munkát az Egyesült Királyság Orvosi Kutatási Tanácsa tette lehetővé.