Több ezer éves mamutcsontokat és vadászatra utaló kőeszközöket tártak fel egy csehországi építkezés alatt.
Bukov városrészben, az észak-csehországi Ústí nad Labem területén egy új igazságügyi palota alapozási munkái során kiterjedt jégkorszaki lelőhelyre bukkantak a régészek. A megközelítőleg ezer 4000 méteres területen több mint 3500 állati maradványt dokumentáltak.
A mamutok mellett gyapjas orrszarvúk, egy ló, egy tarándszarvas és egy mezei nyúl maradványai is előkerültek. A csontvázak szinte minden része megtalálható volt a leletek között, az agyarak és a koponyatöredékek ugyanakkor meglepően ritkának bizonyultak. A maradványok mellett pattintott kőeszközöket, tűzrakások nyomait, vörös okert és egy mamutagagancsból készült medált is azonosítottak a kutatók.
A leletanyagot bemutató ScienceAlert beszámolója szerint a csontokon észlelt vágásnyomok arra utalnak, hogy az emberi közösség nem csupán összegyűjtötte az elhullott állatok maradványait, hanem frissen dolgozta fel azokat. Herčíková, a kutatás egyik munkatársa elmondta, a posztkraniális csontokon talált hentesmunkára utaló nyomok alapján a mamutok húsát étkezési célra használták fel.
Sok leletre bukkantak
A megtalált, késői gravetti kultúrához tartozó kőeszközök mikroszkópos vizsgálata megmunkálási és vágási nyomokat mutatott ki. Több kőeszközön olyan törésmintázatot találtak, amely becsapódási sérülésre utal, ez pedig alátámasztja, hogy dárdahegyként vagy hajítófegyverként használhatták őket.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A feltárt egyedek többsége ivarérett, de még növekedésben lévő állat volt. A húsz mamutból tizenhárom életkorát 13 és 27 év közé becsülték a szakértők az afrikai elefántok fejlődési üteme alapján. A csonteloszlásban a fiatal felnőtt egyedek dominálnak, akiknél igen csekély a természetes elhullás valószínűsége – magyarázta Herčíková.
Az életkori megoszlás nem egyetlen matriarchális csorda pusztulását tükrözi, így a csontok valószínűleg több különálló vadászat emlékeit őrzik. A csontréteg alatt három egyértelmű tűzrakási struktúrát, valamint megégett csontok felhalmozódását is rögzítették a régészek.
A faszénmintákból végzett radiokarbonos kormeghatározás alapján a lelőhely nagyjából 28 800 és 25 600 év közötti korból származik. Míg Morvaországban, Alsó-Ausztriában és Lengyelországban ismertek hasonló gravetti mamutcsont-felhalmozódások, Csehország jelenlegi területén ez az első ilyen jellegű felfedezés erről a késői időszakról.
A szakemberek a jövőben genetikai és izotópos vizsgálatokkal szeretnék tisztázni a mamutok nemi megoszlását, rokonsági kapcsolatait és étrendjét. Ezek az elemzések pontosabb képet adhatnak arról, hogy a prehistoric vadászok miért tértek vissza újra és újra erre a helyszínre.