Magyarország újjáépítésének lehetőségét teremtheti meg a következő évek költségvetése Magyar Péter szerint, aki a 2027-es tervekről, a gazdasági növekedés várható alakulásáról és az uniós források felhasználásáról is beszélt kedden reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
A miniszterelnök ismertette a kormány gazdasági várakozásait, beszélt az állami kiadások mérsékléséről, valamint arról is, milyen beruházásokat és támogatási programokat indítanának el a következő időszakban. A kormányfő elmondta, az idei évre 1,7–1,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, jövőre azonban már 2,4 százalékos bővülést várnak, miközben az inflációs cél 3 százalék. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzésére hivatkozva jelezte, hogy a kormány ezzel az inflációs célszámmal dolgozik a 2027-es költségvetés tervezésekor. A kabinet középtávon is kijelölte a gazdasági pályát, 2030-ra pedig 3 százalék feletti növekedést szeretne elérni.
Magyar Péter a költségvetési hiány várható alakulásáról is beszélt. A 2027-es hiányt a GDP 4,9 százalékára tervezik, amely a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ra pedig 2,8 százalékra mérséklődhet. A miniszterelnök szerint a következő években nemcsak a gazdasági növekedés ösztönzése, hanem a költségvetés fenntarthatóságának megteremtése is meghatározó lesz, hiszen az államadósság finanszírozásának költségeit jelentősen befolyásolja, hogy a befektetők mennyire bíznak a magyar gazdaságban.
A kormányfő a Kossuth rádióban arra is kitért, hogy a költségvetési hiány korábbi növekedése és az államadósság emelkedése szerinte súlyos következményekkel járt. „Európa legmagasabb kamatait fizették a magyarok”. Hozzátette, a kormányváltást követően, valamint az állami takarékossági intézkedések eredményeként már jelentősen csökkentek a magyar kötvényhozamok, így az állam finanszírozása olcsóbbá vált, ugyanakkor a stabilabb országokhoz képest továbbra is jelentős felárat kell fizetni.
A fenntartható költségvetés és stabil gazdasági növekedés
Magyar Péter úgy látja, a fenntartható költségvetés, a stabil gazdasági növekedés és a fokozatosan csökkenő hiány együttesen teremtheti meg annak lehetőségét, hogy az állam később akár ezermilliárd forintot is megtakarítson a finanszírozási kiadásokon. Ezt a pénzt egészségügyre, oktatásra, béremelésekre és adócsökkentésekre lehetne fordítani.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A miniszterelnök a fogyasztás várható alakulásáról is beszélt, miután a közszférában bejelentett béremelések, az adócsökkentések és a jelentős nyugdíjemelések révén több pénz maradhat az embereknél. Szerinte mindez a fogyasztás erősödését eredményezheti, aminek lehet némi inflációnövelő hatása, a 3 százalékos infláció azonban megítélése szerint még egészséges szint, amely a gazdasági növekedés szempontjából is kedvező lehet, miközben a lakosság nem érzi úgy, hogy folyamatosan veszít pénze értékéből.
Magyar Péter a GDP-arányos államadósságra vonatkozó várakozásokat is ismertette. Az idei, 77,5 százalékos érték még az előző kormány költekezésének következménye, a számításaik alapján azonban jövőre 77,2 százalékra csökkenhet a mutató. A miniszterelnök a gazdaság állapotáról szólva úgy fogalmazott, hogy az ország hosszú idő alatt jelentős lemaradást halmozott fel. A statisztikák azt mutatják, hogy Magyarország az elmúlt 10–20 évben Európa legszegényebb és legkorruptabb országai közé került az Orbán-rendszer alatt.
Ez egy nagy lehetőség
A kormányfő ugyanakkor úgy véli, hogy most új lehetőség nyílhat a felzárkózásra, amelyhez a lakosság és a vállalatok bizalma mellett az európai uniós források megfelelő felhasználására is szükség lesz. Ennek kapcsán a 21. századi magyar New Deal meghirdetéséről beszélt, amely a vízgazdálkodás, az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztését egyaránt érintené. Magyar Péter Lengyelország példáját is felhozta, mondván, tíz évvel ezelőtt a két ország hasonló helyzetben volt, ám szerinte míg a lengyelek éltek a lehetőségeikkel, Magyarország akkori vezetése nem használta ki azokat.
A miniszterelnök a műsorban azt mondta, az elkövetkező években, valamint a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban olyan mennyiségű európai forrás érkezhet Magyarországra, amely megfelelő felhasználás mellett jelentősen átalakíthatja az országot. Ennek feltételeként a hatékony, a kitűzött célokat szolgáló és korrupciómentes beruházásokat nevezte meg. „Mi sem fogunk ráismerni az országra” – fogalmazott, arra utalva, milyen változásokat hozhatnak az elkövetkező öt-hét év fejlesztései.
Magyar Péter konkrét összeget is megnevezett: elmondása szerint már 2027-ben 928 milliárd forint európai uniós forrás érkezik Magyarországra. A tervek között szerepel a vízmegtartási beruházások jelentős bővítése, valamint az úthálózat állapotának javítása is, amelyre a kormányfő tájékoztatása szerint ötször annyit fordítanak majd, mint az idei évben. Emellett elindulna az energiaforradalom, a Baross Gábor vasútfejlesztési program, valamint a Wekerle Sándor lakás- és kollégiumépítési program. Az Otthon Start helyét pedig egy jobban célzott konstrukció venné át, amely valóban az első lakás megszerzését segítené.
Sok új változás jöhet
A kormányfő a szociális és gazdasági intézkedések finanszírozásáról is beszélt. A családi pótlék megduplázását, a kétszámjegyű béremelést, valamint a személyi jövedelemadó egyszámjegyűvé tételét a minimálbér szintjéig az teszi lehetővé, hogy az állam jelentős mértékben csökkenti saját kiadásait. A kormányzati elképzelések között így egyszerre jelenik meg a gazdaság élénkítése, a lakosság terheinek mérséklése és a közszolgáltatások fejlesztése.
Az euró bevezetésének kérdése szintén szóba került az interjúban. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy soha nem beszélt konkrét csatlakozási dátumról. Szerinte a kérdést nem önmagában abból a szempontból kell vizsgálni, hogy Magyarország bevezeti-e az eurót, hanem azt kell mérlegelni, hogy a csatlakozás a magyar emberek és a vállalatok érdekeit szolgálná-e. Mint fogalmazott, ha a folyamat végén az euróövezethez való csatlakozás áll, az még jobb lehet.
A lakásfelújítási támogatások kapcsán a miniszterelnök arról beszélt, hogy a korábbi, meghatározott térségekben vagy csoportok számára elérhető konstrukciók helyett országos programot terveznek. Az elképzelés szerint minden településen, gyermekvállalási kötelezettség és házasság nélkül is igénybe vehetnék a támogatást azok a magyar állampolgárok, akik korszerűtlen energiahatékonyságú otthonukat szeretnék felújítani. A program keretében kedvezményes hitelhez, valamint akár 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz is hozzájuthatnának, amelyet többek között ablakcserére, a fűtési rendszer korszerűsítésére vagy napelemek telepítésére fordíthatnának.
Az oroszok kérdése
A műsorban a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski nyilatkozata is szóba került. Sikorski egy interjúban arról beszélt, hogy lengyel részről átutalásokkal és felvételekkel is rendelkeznek, amelyek szerinte azt támasztják alá, hogy Oroszország szorosan együttműködött az Orbán-kormánnyal. Magyar Péter erre reagálva azt mondta, hogy Orbán Anita külügyminiszter feltehetően már felvette a kapcsolatot lengyel kollégájával, neki azonban nincs több információja az ügyről annál, mint ami a műsorban elhangzott. Hozzátette, hogy amennyiben Lengyelország rendelkezik további információkkal, azokat hivatalos úton átadhatja a magyar kormánynak.
Az október 23-i megemlékezésekről szólva Magyar Péter hangsúlyozta, hogy 1956 öröksége valamennyi magyar közös öröksége. Az idei ünnepség mottójaként a „A szabadság újra összeköt” jelmondatot ismertette, majd részletesen beszélt a tervezett programokról is. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezete a nemzeti összetartozás fontos része.
Liner/MTI



