Albérletre és alkoholra is egyre többet költ a magyar
Egy friss felmérés megmutatja, hogy egyes kiadások tekintetében hol áll az uniós átlagok tekintetében a magyar.
Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyûlés fideszes elnöke beszédet mond a Magyar falu program keretében 30 millió forintos támogatásból felújított szolgálati lakás átadásán Adonyban 2021. november 18-án.
MTI/Vasvári Tamás 
Az ATV beszámolója szerint kevesebbe kerül a lakásfenntartás Magyarországon az uniós átlaghoz képest, ez azonban az albérletben élőkre nem vonatkozik – már csak azért sem, mert tavaly január óta folyamatosan nőnek az albérletárak, s ez várhatóan idén sem fog lassulni.
A lakhatással összefüggő kiadások alapvetően egy átlagember költségének harmadát teszik ki, esetenként azonban ez még magasabb lehet. A maradék kiadás főként a napi megélhetésre, valamint a megtakarítás felhalmozására megy – írja az ATV.
Az Ingatlan.com szakértője, Balogh László a lakáspiaccal kapcsolatban megjegyezte, hogy az idei év első felében várhatóan több ingatlan-adásvételre lehet számítani, amelyet elsősorban a kifutó államilag támogatott programok fognak vezérelni.
„Nincs kizárva, hogy ezek a programok meghosszabbodnak, gondolok itt elsősorban a falusi csokra, a babaváró hitelre, vagy éppen a lakásfelújítási támogatásra, ez nagyon sok vásárlót arra ösztönözhet, hogy inkább az év első felében hajtsák végre ezeket az adásvételeket”
fogalmazott.
Az ATV hangsúlyozta, hogy alkoholos italokra és dohányra messze többet költünk az átlagnál, jóval nagyobb az alkoholfogyasztás az egészséges mértéknél. Ez a zsíros ételekre is igaz, amely az elhízottak szempontjából már meg is nyilvánul.
A ruhadarabok terén jóval kevesebbet költünk, de a szolgáltatásokra és a lakásfelszerelésre fordított összegeink is elmaradnak az átlagtól, miközben a közlekedési költségek átlagosnak tekinthetőek.
