Változásokat sürget a német kancellárjelölt, hogy ne lehessen ennyit vétózni az Unióban
Magyarország két alkalommal is megvétózott uniós állásfoglalásokat, amelyre egyre több politikus próbált megoldást találni.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) lengyel, észt és máltai kollégájával videokonferencián egyeztet a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. november 30-án. Balról Dancs Ferenc, a KKM migrációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkára (b2), Magyar József, az európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára (b3), Balogh István biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár (j2) és Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár (j). A résztvevők arról egyeztettek, hogy az Európai Unió tárgyal az afrikai, csendes-óceáni és karibi országokkal a Cotonoui Megállapodás megújításáról. A migrációs politika nemzeti hatáskör, hangsúlyozta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közzétett videóban.
MTI/KKM/Király Márton El kell mozdulni a többségi döntéshozatal felé az Európai Unió külpolitikájában – mondta a legnagyobb német politikai erő, a jobbközép CDU/CSU kancellárjelöltje szerdán Berlinben azzal kapcsolatban, hogy a tagországi külügyminisztereket összefogó tanácsban az utóbbi hetekben Magyarország ellenállása miatt nem sikerült közös álláspontot kialakítani Hongkong és az izraeli-palesztin konfliktus ügyében.
Armin Laschet a pártjához, a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) külpolitikai fórumán arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehet Magyarországot rábírni a „blokádmentalitás” feladására, elmondta: az EU-s külpolitika egyik központi problémája, hogy vétójogával élve bármely tagállam megfoszthatja az EU-t a „cselekvőképességtől”.
Ezért a közösséget fokozatosan előre kell mozdítani egy olyan felállás felé, amelyben többségi döntéseket is lehet hozni külpolitikai ügyekben – fejtette ki a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje.
A CDU elnöki és a legnépesebb tartomány, a 18 milliós Észak-Rajna Vesztfália kormányának miniszterelnöki tisztségét betöltő politikus a fórumot megelőző előadásában első alkalommal ismertette kancellárjelöltként EU-s és külpolitikai elképzeléseit.
Hangsúlyozta, hogy az EU jövőjéről a közösségi intézmények, a tagállamok, az önkormányzatok és az EU-s polgárok részvételével 2022 tavaszáig tartó konferencia eredményeire építve át kell alakítani és meg kell erősíteni az EU-t, amihez a közösség működését szabályozó szerződéseket is módosítani kell majd.
Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy Németország ebben a folyamatban támogatja majd Emmanuel Macron francia államfő számos javaslatát.
A többi között kifejtette, hogy az EU-nak képessé kell válnia a „világpolitika” folyamatainak alakítására, és ha valamely ügyben nincs teljes egyetértés a tagországok között, lehetőséget kell biztosítani, hogy egy „külpolitikai mag-Európa” tagjaiként megvalósíthassák terveiket mindazok, akik egyetértenek.
A szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő CDU/CSU a legutóbbi, szerdán ismertetett közvélemény-kutatás szerint ismét az első számú német politikai erő. Országos választói támogatottsága 27,5 százalékos, 1,5 százalékponttal emelkedett áprilishoz képest. A második helyen az ellenzéki Zöldek állnak 24 százalékkal, 2 százalékponttal gyengülve az előző hónaphoz viszonyítva.
Az utóbbi nagyjából két hónapban rendre a Zöldek vezettek a felmérésekben.
Az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutatató intézet, az 1947-ben alapított Allensbach (Institut für Demoskopie Allensbach – IfD) új mérése szerint a CDU/CSU és a Zöldek után a jobbközép pártszövetség jelenlegi koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) következik 16 százalékkal, 1 százalékponttal gyengülve áprilishoz képest.
A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százalékon áll az áprilisi 9 százalék után. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága ugyancsak 10 százalékos, nem változott az utóbbi négy héten. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 0,5 százalékponttal gyengült, így a szavazatok 6,5 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás – mutatta ki az IfD a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap megbízásából készített felméréssel.
Forrás: MTI
