Magyar Péter pénteken Budapesten, egy sajtótájékoztatón beszélt a 2027-es költségvetés várható irányairól, az egészségügyi kiadások növeléséről, valamint a paksi védekezésben részt vevő dolgozók jutalmazásáról.
A miniszterelnök közlése szerint a jövő évi büdzséből már egyértelműen látszani fog, miben tér el az új kormány politikája az előző kabinetétől, és mely területeket tekinti kiemelt fontosságúnak a Tisza-kormány. Ezek közé sorolta az egészségügyet, az oktatást, a magukra hagyott társadalmi csoportok támogatását, valamint azokat az állami alkalmazottakat, akik megítélése szerint szintén nem kaptak megfelelő figyelmet az előző kormánytól.
Magyar Péter ezzel együtt bejelentette, kizárják Mészáros Lőrinc cégét, a V-Hidat minden jelenleg zajló vasúti beszerzési eljárásból. A miniszterelnök elmondta, erre „a közbeszerzési szabályok megsértése és a magyar állam megkárosítása miatt” kerül sor.
A 2027-es költségvetés előkészítéséről szólva Magyar Péter elmondta, hogy a törvényi előírások alapján a kormánynak legalább 15 nappal az országgyűlési benyújtás előtt el kell küldenie a költségvetési törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak. Mivel a büdzsét még idén el kell fogadni, és az országgyűlési folyamat várhatóan körülbelül egy hónapot vesz igénybe, a tervezetet már októberben továbbítaniuk kell a testületnek. A miniszterelnök jelezte, hogy ezt követően tájékoztatják majd a nyilvánosságot arról, milyen formát ölt a 2027-es költségvetés, amely szerinte az új kormány prioritásait is megmutatja.
A 2026-os büdzsé állapota
A kormányfő a 2026-os büdzsé állapotáról is beszélt, és úgy értékelte, hogy a Tisza-kormány rendkívül nehéz, csődközeli helyzetben vette át a költségvetést. Az előző kabinet által átadott számokat „trükkök százaival” hamisították meg, miközben az Orbán-kormány által hátrahagyott 8,3 százalékos költségvetési hiány szerinte nem fenntartható, és rövid időn belül államcsődhöz vezetne. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság, valamint az államadósság mérséklése érdekében jelentősen csökkenteni kell a költségvetési hiányt.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy a kormány eddig 1200 milliárd forintot takarított meg a felesleges kiadások, beruházások és költések megszüntetésével, a túlárazott tételek visszafogásával, valamint a kiadások racionalizálásával. Mint fogalmazott, a közpénzek indokolatlan kiáramlását is igyekeznek megállítani. Hozzátette, a kormány és a közszféra először saját magán próbál megtakarításokat elérni, bár ez önmagában nem lesz elegendő a jelentős hiánycsökkentéshez és a magyar gazdaság fenntartható pályára állításához.
Egy igen fontos vállalás
A következő év egyik legfontosabb vállalása az egészségügyi finanszírozás bővítése lesz: Magyar Péter bejelentette, hogy 2027-ben 500 milliárd forinttal növelik az egészségügy költségvetési forrásait. Emlékeztetett arra, hogy a Tisza korábban azt vállalta, évente legalább ekkora összeggel emeli az ágazatra fordított állami forrásokat. A miniszterelnök szerint az Orbán-kormány utolsó éveiben az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya Európában a legalacsonyabbak közé tartozott, ami szerinte hozzájárult a várólisták növekedéséhez, a magyar társadalom kedvezőtlen egészségi állapotához, valamint ahhoz, hogy a magyar emberek átlagosan öt évvel korábban halnak meg, mint az európai uniós átlag.
A kormány már megkezdte a kórházi várólisták csökkentésére irányuló program végrehajtását Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vezetésével. Kísérleti program keretében több tízmilliárd forintot fordítanak a csípő- és térdprotézisműtétekre, illetve a szürkehályogműtétekre, vagyis azokra a beavatkozásokra, amelyek esetében különösen hosszú a várakozási idő. Magyar Péter ismertetése szerint jelenleg közel 30 ezer ember vár csípő- vagy térdprotézisműtétre Magyarországon, és közülük 22 ezren már több mint fél éve szerepelnek a várólistán. Vannak olyan betegek is, akik négy-öt éve várnak a szükséges beavatkozásra.
Szemléletváltásra van szükség
A kormány a jövő év elején vagy közepén értékeli majd, hogy a program mennyivel rövidítette le a várakozási időket, illetve gyorsabbá vált-e a szükséges ellátásokhoz való hozzáférés. Az eredmények alapján dönthetnek arról, hogy további területekre is újabb költségvetési forrásokat biztosítanak. Magyar Péter szerint az egészségügy működésében szemléletváltásra van szükség, amelynek részeként átszerveznék a kapacitásokat, ösztönöznék az ágazatban dolgozókat, és a betegközpontú ellátást helyeznék előtérbe.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a műtéteket a jövőben délután, késő délután, illetve akár éjszaka is elvégezhetik, ahogyan az Nyugat-Európában bevett gyakorlat. Kiemelte, hogy a többletmunkát megfizetik, ugyanakkor az orvosok teljesítményének értékelésekor nem kizárólag az elvégzett műtétek számát veszik majd figyelembe, hanem az eredményességet, a betegek elégedettségét és a rehabilitáció időtartamát is. A tervek között szerepel az elavult egészségügyi adatbázisok folyamatos frissítése, valamint egy önkéntes tartaléklista létrehozása is, amelyre azok jelentkezhetnek, akik rövid értesítési idővel is vállalni tudnak egy beavatkozást.
Sok változás jöhet
Magyar Péter szerint a betegek ellátásának útját is sokkal pontosabban kell követni, így egyértelművé kell válnia, hogy valaki megkapta-e a szükséges rehabilitációt, vissza kellett-e térnie a kórházba, megfelelő tájékoztatásban részesült-e, illetve milyen bánásmódban volt része. A kormány rendszeresen felmérné a betegek véleményét, az egészségügyi irányítás pedig folyamatosan értékelné az ellátás minőségét és a beavatkozások eredményességét. Ezeket a tapasztalatokat a finanszírozás alakításakor is figyelembe vennék, a miniszterelnök szavai szerint ugyanis a beteg és a gyógyulása kerülne az egészségügyi rendszer középpontjába.
Jönnek a jutalmak
A sajtótájékoztatón a paksi atomerőmű működésének biztonsága is szóba került. Magyar Péter közlése szerint a Dunában jelenleg alacsonyabb a vízhozam Paksnál, mint augusztus környékén volt, ezért a fenékküszöb nélkül az erőmű most ismét leállásra kényszerülne.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „a paksi fenékküszöb megépítése eddig legalább száz-, de inkább kétszázmilliárd forint kieséstől mentette meg az országot”. Hozzátette, hogy előzetes becslések alapján az atomerőmű egyhavi leállása önmagában mintegy 50 milliárd forintos kiesést okozott volna a költségvetésnek, és ebben még nem szerepeltek a gazdasági következmények. A fenékküszöb megépítése ezzel szemben körülbelül 6 milliárd forintba került.
A kormány emellett arról is döntött, hogy elismerésben és jutalomban részesíti a paksi védekezésben részt vevő 1083 embert. Magyar Péter bejelentése szerint az érintettek egyhavi juttatást kapnak, amelynek összköltsége 889 millió forint. A jutalmakat október 23-án adják át.
Liner/MTI



