A miniszterelnök közlése szerint a teljes leállás várhatóan 24–72 órán belül megtörténik, amely azt jelenti, hogy legkésőbb hétfőtől mintegy 2000 megawattnyi hazai energiatermelés esik ki.

Magyar Péter azt írta, a helyzetet tovább nehezíti a rendkívüli hőség, amely miatt folyamatosan növekszik a lakossági és a közületi energiafelhasználás. A kormányfő hozzátette, hogy a vízügyi előrejelzések alapján a Duna vízszintje a következő hetekben tovább csökkenhet, ezért rövid távon nem várható a Paksi Atomerőmű újraindítása.

A kialakult helyzetről Kapitány István, Magyarország gazdasági és energetikai minisztere is részletes tájékoztatást adott közösségi oldalán. A miniszter közölte, hogy a miniszterelnökkel együtt a MAVIR országos irányítóközpontjában tekintették át a kialakult helyzetet a MAVIR, az MVM, a Paksi Atomerőmű, az energiaszolgáltatók, valamint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium szakembereivel.

Kapitány István szerint a probléma hátterében elsősorban a Duna történelmi mélypontot elérő vízállása áll. „A Duna alacsony vízállása minden korábbi rekordot megdöntött: az eddigi mélypont 2018-ban -97 centiméter volt Paksnál, ma -121 centiméternél tartunk, és az előrejelzések szerint a szint tovább csökken” – írta a miniszter.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A tárcavezető szerint az alacsony vízszint miatt az erőmű termelése leáll, amely jelentős kiesést okoz a magyar villamosenergia-rendszerben. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy egy másik hazai erőműben is üzemzavar történt.

„Emiatt az erőmű termelése le fog állni, ami 2000 megawatt kiesést fog eredményezni. Tegnap műszaki hiba miatt megállt a Dunamenti Erőmű is, ez további 400 megawatt kiesést jelent. Összesen tehát 2400 megawatt hazai termelés esik ki, miközben a hőség miatt a csúcsidőszakban 20 százalékkal magasabb fogyasztásra számítunk az átlagos nyári esti 6000 megawatthoz képest” – fogalmazott Kapitány István.

A miniszter hangsúlyozta, a paksi leállás nem jelent veszélyhelyzetet, mivel az energiaellátás biztonságának fenntartására előre kidolgozott intézkedési terv áll rendelkezésre. „Egy dolgot szakemberként is fontos kimondanom: a leállítás nem veszélyhelyzet. Minden lépés a legszigorúbb biztonsági előírások szerint, előre kidolgozott rend alapján történik” – közölte.

A kormányzati intézkedések

A kormányzati intézkedések három fő területre koncentrálnak. Az első a kieső termelés pótlása, amely során a hazai erőművi tartalékokat, valamint a szükséges áramimportot is igénybe veszik. A második terület a nagyfogyasztók energiafelhasználásának kezelése. Kapitány István tájékoztatása szerint a MAVIR több jelentős ipari szereplőt keres meg annak érdekében, hogy a kritikus időszakokban önkéntesen csökkentsék fogyasztásukat.

„A MAVIR a kormány utasítására több tucat nagyfogyasztót, köztük akkumulátorgyárakat, cementgyárakat, vegyi üzemeket és autógyárakat szólít fel az áramfelhasználás önkéntes korlátozására a kritikus idősávban, és előkészítjük azokat a jogszabályokat is, amelyekkel szükség esetén kötelező jelleggel, ütemezetten és ideiglenesen korlátozható lesz egyes nagyfogyasztók ellátása” – írta.

A harmadik intézkedési terület

A harmadik intézkedési terület az állami intézmények energiafelhasználása, ahol a kormányzati épületek fogyasztásának csökkentését tervezik. Kapitány István szerint Magyarország rendelkezik egy előre kidolgozott biztonsági rendszerrel is, amely végső esetben biztosíthatja az elektromos hálózat stabil működését. „Van egy előre kidolgozott biztonsági rendszerünk is, a rotációs kikapcsolási rend. Erről szakmai alapon a MAVIR dönt, és kizárólag akkor kerül alkalmazásra, ha minden más eszköz együttesen sem elegendő” – fogalmazott.

A miniszter kiemelte, hogy bizonyos intézmények minden körülmények között elsőbbséget élveznek. „A kórházak, a szociális intézmények és az ország működéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatások kiemelt védelmet élveznek” – írta.

Fontos a lakosság együttműködése

A lakosság együttműködését is kérte annak érdekében, hogy a rendszer terhelése csökkenjen a legkritikusabb időszakban. Különösen az elektromos autók töltésének és a légkondicionálók használatának időzítésére hívta fel a figyelmet. „Aki megteheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket, különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát, időzítse az esti csúcsidőszakon, vagyis a 17 és 22 óra közötti sávon kívülre” – közölte.

A miniszter arról is beszélt, hogy szerinte a jelenlegi helyzethez vezető korábbi döntéseket is meg kell vizsgálni. Mint írta, a Duna alacsony vízállása nem új keletű probléma volt, és szerinte egy korábbi beruházással elkerülhető lett volna a mostani helyzet.

„A Duna csökkenő vízállása évek óta ismert probléma volt. Egy tízmilliárdos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével ez a leállás és a most tízmilliárdos többletköltséget jelentő áramimport elkerülhető lett volna” – fogalmazott.

Kapitány István politikai felelősségi kérdéseket is felvetett, amikor a korábbi kormányzati döntéseket bírálta. „Arról is őszintén kell beszélni, hogyan jutottunk ide, mert szakmai szemmel ez a legfelháborítóbb. A Duna csökkenő vízállása évek óta ismert probléma volt. Egy tízmilliárdos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével ez a leállás és a most tízmilliárdos többletköltséget jelentő áramimport elkerülhető lett volna. Az előző kormány ezt nem építette meg, miközben az MVM politikai utasításra százmilliárdokat költött hirdetésekre, szponzorációkra és sportklubokra. Ezt is ki fogjuk vizsgálni.” – írta.

A miniszter szerint a következő időszakban fegyelmezett együttműködésre, pontos tervezésre és nyugodt döntésekre lesz szükség. „Ami előttünk áll, az fegyelmet, pontos tervezést és együttműködést kíván mindannyiunktól. Az elmúlt évtizedekben megtanultam: a higgadt, módszeres munka a legnagyobb kihívásokon is átsegít minket. A magyar emberek pedig a nehéz helyzetekben mindig összefognak. Most is így lesz” – zárta bejegyzését Kapitány István.