Magyarország az új kormány hivatalba lépése óta konstruktívabb szerepet tölt be az Európai Unióban, ez azonban a magyar nemzeti érdekek képviseletének feladását semmiképpen sem jelenti – erről Magyar Péter miniszterelnök beszélt hétfőn a szlovéniai Bledi Stratégiai Fórumon.
A kormányfő felszólalásában egyebek mellett az Európai Unió politikai vezetésének megerősítését, a versenyképesség javítását, a közép-európai együttműködés szorosabbá tételét, valamint az energiabiztonság, a védelmi ipar és a mesterséges intelligencia jelentőségét emelte ki.
Magyar Péter szerint Magyarország kész arra, hogy az eddigieknél konstruktívabb módon vegyen részt az uniós együttműködésben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a nemzeti érdekek háttérbe szorítását. „Nem nagy feladat konstruktívabbnak lenni annál, mint amilyenek korábban voltunk”. A miniszterelnök szerint egy kormány elsődleges feladata, hogy képviselje saját országának és állampolgárainak érdekeit, ahogyan az Európai Unió valamennyi tagállamának is ezt kell tennie.
Az uniós források kérdése
A kormányfő arról is beszélt, hogy hivatalba lépése után Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt a Magyarországnak járó uniós forrásokról. Magyar Péter felidézte, hogy a találkozón egyértelműen közölte: „A pénzünkért jöttünk”. A három-négy évre befagyasztott, 16,4 milliárd eurónyi magyar uniós forrásról folytatott tárgyalásokat gördülékenynek nevezte, és azt mondta, hogy közlése szerint egyetlen nap alatt hozzájutottak a pénzhez, miközben jelezte az Európai Bizottság elnökének, hogy később még vissza fog térni a kérdésre.
Magyar Péter az Európai Unió egyik legfontosabb problémájaként a politikai vezetés hiányát emelte ki. A miniszterelnök úgy látja, hogy az unió működését túlságosan erősen határozza meg a bürokrácia, miközben az intézmények egyre nagyobb hatáskörökért versengenek egymással. Szerinte ezért vissza kellene térni az alapító atyák eredeti elképzeléseihez, és ismét nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a gazdasági együttműködésre, valamint az európai versenyképességre.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Magyar Péter szerint Európának alapvető kérdésben kell döntenie, amikor a jövőjéről gondolkodik. „El kell döntenünk, hogy az Európai Unió csak túlélni akar, vagy győzni” – fogalmazott. A miniszterelnök szerint a két cél eltérő hozzáállást igényel, és úgy vélte, hogy Brüsszelben egyelőre nem látja azt a szemléletet, amely szerinte a győzelemhez szükséges. Közép-Európa országainak ugyanakkor szerinte közösen kell dolgozniuk azon, hogy a térség erősebbé váljon.
Kína, mint példa
A kormányfő példaként Kínát is említette, amely miközben Európában sok figyelem jut az intézményközi kérdésekre, a belső szabályokra és a bürokráciára, új atomerőművek és elektromosautó-gyárak építésére készül. Magyar Péter szerint az Európai Uniónak ezért alkalmazkodnia kell a megváltozott világhoz, hiszen a jelenlegi körülmények már jelentősen eltérnek attól a helyzettől, amely az 1990-es éveket jellemezte.
A miniszterelnök hozzátette, az EU-nak rövid, közép- és hosszú távú stratégiára egyaránt szüksége van, amelynek három meghatározó területe az energiabiztonság, a védelmi ipar és a mesterséges intelligencia lehet. Utóbbi kapcsán különösen erős figyelmeztetést fogalmazott meg, ugyanis szerinte Európának sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania az oktatásra, valamint a kutatás-fejlesztésre is. Ha a kontinens nem használja ki a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, „akkor mindent elveszíthet”, és nem maradhat meghatározó szereplő a világban.
A közép-európai együttműködés kapcsán Magyar Péter a Varsót, Budapestet, Prágát és Pozsonyt összekötő nagy sebességű vasúti kapcsolat tervét emelte ki. A miniszterelnök azt szeretné, ha a fejlesztés bekerülne az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretébe, és a régió országai közösen próbálnák megszerezni a beruházáshoz szükséges uniós forrásokat.
A migráció kérdése
A migráció kérdése szintén hangsúlyos része volt a felszólalásnak. Magyar Péter az illegális bevándorlással kapcsolatban úgy fogalmazott: „Nagyon nehéz megmagyarázni a magyaroknak, hogy miért bánnak Magyarországgal igazságtalanul” Brüsszelben. A miniszterelnök felidézte azt is, hogy egy uniós bírósági döntés következtében Magyarországnak napi egymillió eurót kell fizetnie, „csak mert védjük a közös európai határokat”. Ehhez hozzátette: „Ez szerintem nem tisztességes”. A határvédelem fontosságát hangsúlyozva kijelentette, hogy Magyarország továbbra is kész fellépni az illegális bevándorlással szemben.
Magyar Péter szerint az Európai Unió problémáinak megoldásához mindenekelőtt őszinte beszédre lenne szükség, miközben a kettős beszédet el kellene kerülni, különösen Brüsszelben. A miniszterelnök úgy vélte, az ideológiai viták helyett olyan gyakorlati kérdésekre kellene összpontosítani, mint az energiabiztonság, az energetikai összeköttetések és a regionális együttműködés. Ezzel összefüggésben a közép-európai együttműködés újjáépítését, valamint a nyugat-balkáni országok régóta húzódó európai uniós csatlakozásának felgyorsítását is szorgalmazta.
A kormány teljesítménye
A magyar kormány teljesítményéről is beszélt a miniszterelnök, aki büszkén értékelte a 100 napja hivatalban lévő kabinet eredményeit. Felidézte, hogy az Európában tapasztalt szélsőséges időjárás az atomerőmű működését is veszélyeztette, ám állítása szerint az energetikai és vízügyi szakemberek együttműködésével sikerült elkerülni a komolyabb problémát. Azt is közölte, hogy a kormány magas költségvetési hiányt örökölt, amelyet három hónap alatt 2,5 milliárd euróval sikerült csökkenteni.
Európa globális helyzetét Magyar Péter pesszimistán ítélte meg, ugyanakkor saját politikai tapasztalataira hivatkozva arra emlékeztetett, hogy a magyarországi választások előtt maga is borúlátó volt, a választást azonban végül kétharmados többséggel nyerték meg, miközben elmondása szerint a legfrissebb felmérésekben 70 százalékos támogatottságot mértek.
A miniszterelnök a felszólalása végén saját politikai szemléletét is röviden összefoglalta: „A tettekben hiszek”. Magyar Péter szerint az elmúlt két év egyik legfontosabb tanulsága az, hogy még a legkedvezőtlenebb körülmények között is bármi lehetséges. Úgy vélte, Közép-Európának megvan a lehetősége arra, hogy Európa központjává váljon, ehhez azonban a térség országainak még számos feladatot közösen kell megoldaniuk. A nyugat-balkáni integráció és az európai együttműködés kapcsán pedig így zárta gondolatait: „Remélem, még nem késő”.
Liner/MTI