Ezért kérette be a magyar külügy az észt nagykövetet: kiigazításokra szólították fel Orbán Viktort
Magyarországnak aggályai voltak Észtország kommunikációja kapcsán, ezt vitatták meg.
Fotó:
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Nio kínai jármûgyártó beruházásának bejelentésén a minisztériumban 2022. július 29-én. Biatorbágyon, a cég elsõ európai üzemében automata akkumulátorcsomag-csereállomásokat fognak elõállítani. A mintegy 5,5 milliárd forint értékû projekthez a kormány 1,7 milliárd forint támogatást ad, így segítve több száz új munkahely létrehozását.
MTI/Máthé Zoltán 
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium bekérette Észtország budapesti nagykövetét a Magyarországot bíráló nyilatkozatok miatt. Az észt nagykövetség azt közölte, hogy Raul Toomas nagykövet találkozón vett részt a minisztériumban, ahol lehetősége volt arra, hogy az „országok közti együttműködést és barátságot, de Magyarország aggályait is megvitassák”.
Azt nem árulták el, hogy pontosan mik voltak azok az aggályok, amelyek a magyar külügyben felmerültek, mely nyilatkozatok nem tetszettek, de azt hangsúlyozták, hogy az észt politikusok szabadon nyilatkozhatnak és tiszteletben tartják a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat.
Menczer Tamás külügyi államtitkár kijelentette, hogy a nyilatkozatok alaptalanok, hazug módon bírálják Magyarországot, amely a béke pártján áll, és hozzátette, hogy furcsának tartja a bírálatot egy olyan ország politikusaitól, amelynek légterét magyar katonák és magyar repülőgépek is védik, hiszen Magyarország már sokadik alkalommal vesz részt Észtország légterének védelmében.
„Jelenleg négy Gripen repülőgéppel és ötven katonával teljesít a Magyar Honvédség szolgálatot, tehát magyar katonák dolgoznak Észtország biztonságáért” – emlékeztetett.
A Mandiner az rtl.hu alapján idéz egy múlt heti interjút, amelyben Urmas Reinsalu észt külügyminiszter „rendkívül sajnálatosnak” nevezte Magyarország viszonyulását az Ukrajnával szembeni orosz agresszióhoz.
Reinsalu elmondta, hogy korábban levelet írt Szijjártó Péternek, amelyben hangsúlyozta az Oroszország elleni szankciók fontosságát. Úgy fogalmazott, hogy „az olyan döntések és kijelentések, amelyek aláássák a szankciókkal kapcsolatos európai egységet, nem szolgálják Európa biztonságát, erkölcsileg elfogadhatatlanok és egyetlen EU-tagállamnak sem állnak érdekében”.
Reinsalu azzal vádolta a magyar kormányt, hogy aláássa a Nyugat szankciós politikáját és ezzel együtt az egységét, ezt pedig „emberileg elfogadhatatlannak” tartja, és kijelentette, hogy Észtország semmiképpen nem akar azonosulni azzal a megközelítéssel, amellyel Magyarország áll a háborúhoz, és még Orbán Viktor kormányát is felszólította arra, hogy tegyen kiigazításokat.
Urmas Reinsalu már hónapokkal korábban nemtetszését fejezte ki a magyar kormány politikája miatt, „kínosnak és helytelennek”nevezte a magyar hozzáállást az ukrajnai háború ügyéhez, és kijelentette: Szijjártó Pétert meg se kellett volna hívni arra a tallinnban megszervezett konferenciára, amit az ENSZ hívott össze a háborús helyzet miatt.
