A magyar férfiak több mint harmada nem éli meg a nyugdíjas kort
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke komoly problémákra hívta fel a figyelmet.
Fotó: zelmabrezinska / Twenty20 „Rossznak tartom, hogy a legtöbb nyugdíjpolitikával foglalkozó szakember a demográfia oldaláról közelít a kérdéshez, hiszen egyrészt egy nyolcvan év múlva bekövetkező állapot alapján akarnak ma döntést hozni, másrészt minden korszerű közgazdász tudja, hogy a felosztható termékek vagy jövedelmek összessége nem a létszámtól függ, hanem a termelékenységtől, versenyképességtől, hatékonyságtól” – mondta Karácsony Mihály, aki a nyugdíjrendszer reformját sürgeti.
Karácsony szerint ugyanis igazságtalan és nem kellően átgondolt az a módszer, miszerint a születéskor várható élettartam alapján határozzák meg a nyugdíjba vonulás időpontját – írta meg az index.
„Szerintem óriási tévedés, hogy a termelékenység, a hatékonyság hiányát a több dolgozóval és a több munkában töltött idővel akarja pótolni a magyar gazdaság” – folytatta. Karácsony úgy véli, hogy a kormány 19. századi nyugdíjpolitikát alkalmaz.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a jelenlegi rendszer arra ösztönöz, hogy a korhatár elérése után se vonuljanak nyugdíjba a dolgozók, holott a nyugati államok már most a négynapos és 35 órás munkahéttel igyekeznek fellendíteni a hatékonyságot.
Karácsony a „rugalmas nyugdíjba vonulás” lehetőségének visszavezetését azzal indokolná, hogy ma a magyar férfiak mindössze 62 százaléka éli meg a nyugdíjba vonulást. A korhatárt legutóbb január elsején módosították, ami az 1957-ben született férfiak és nők esetében is 65 évre módosult.
A sávos korhatáremelést még 2009-ben fogadták el, 2014-től pedig fokozatosan alkalmazzák. A nyugdíjkorhatár 8 év alatt 3 évet emelkedett, és több korábbi korkedvezményes lehetőséget is megszüntettek.
