Egy hordható orvosi eszköz által feltárt éjszakai hormonhullámok segíthetnek a magas vérnyomás rejtett okának azonosításában.
A magas vérnyomás egyik leggyakoribb, mégis rendszeresen rejtve maradó kiváltó oka sokkal könnyebben felismerhetővé válhat egy éjjel-nappal hordható orvosi eszköz segítségével. A Science Translational Medicine folyóiratban megjelent kutatásról adta hírül a ScienceDaily, rámutatva,hogy a primer aldoszteronizmus nevű hormonális zavar akár minden ötödik hipertóniás betegnél jelen lehet. Ez az állapot jelentősen növeli a szívbetegségek, a sztrók és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
A brisztoli, manchesteri, bergeni, stockholmi és athéni szakemberekből álló kutatócsoport felfedezte, hogy az ebben a betegségben szenvedőkben a hormontermelés nappal és éjszaka is hirtelen hullámokban történik. Az éjszakai hormoncsúcsok azért különösen meghatározóak, mert a hagyományos vérvételeket szinte soha nem az alvási időszakban végzik el.
A rejtett változások feltárásához a szakemberek a Bristol-i Egyetemen kifejlesztett hordható eszközt alkalmazták. A derékra rögzíthető, körülbelül mobiltelefon méretű szerkezet húszpercenként vesz mintát a bőrön keresztül, így a betegek a megszokott otthoni környezetükben élhettek és alhattak a vizsgálat ideje alatt. A 60 páciens bevonásával végzett kutatásban használt U-RHYTHM elnevezésű technológiát a Dynamic Therapeutics nevű spinout vállalat fejlesztette tovább.
„A primer aldoszteronizmus a magas vérnyomás egyik kiemelten fontos kiváltó oka, amely egyes országokban akár több millió embert is érinthet. A hormonok napközbeni ingadozása és a jelenlegi diagnosztikai folyamat bonyolultsága miatt a diagnózis gyakran késik, vagy egyáltalán nem születik meg.”
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„A tanulmányunkban a betegeket normális napi tevékenységük közben, otthonukban figyelhettük meg, ami lehetővé tette, hogy valós körülmények között kövessük nyomon a hormonszintek időbeli alakulását. Ez a megközelítés gyökeresen átalakíthatja a hipertónia diagnosztikáját, és végső soron csökkentheti a megelőzhető szív- és érrendszeri megbetegedések, különösen a szívrohamok és a sztrókok számát” – fogalmazott Dr. Thomas Upton, a Bristol-i Egyetem klinikai kutatója.
A szakemberek számítógépes elemzéssel vizsgálták a só- és vízháztartást szabályozó aldoszteron, valamint a hozzá kapcsolódó 18-hidroxikortizol és 18-oxokortizol hormonok szintjét. Kiderült, hogy a hormon kibocsátása nem folyamatosan magas, hanem éjszakai löketekben történik, miközben a szervezet általános napi ritmusa megmarad. Egyetlen időpontban vett vérminta így könnyen mutathat normális értéket, ha a mérés éppen két hormonhullám közé esik.
„A hormonok 24 órás, folyamatos nyomon követésével sikerült feltárnunk az éjszakai hormonlöketek eddig rejtett mintázatát. Ez sokkal tisztább képet ad a betegségről, ami segíthet az orvosoknak a korábbi felismerésben és a hatékonyabb kezelésben. A napi hormonprofilok részletesebb matematikai és számítógépes elemzése a jövőben a betegség korai, finomabb formáinak azonosítását is lehetővé teheti” – emelte ki Dr. Eder Zavala, a Manchesteri Egyetem vezető kutatója.
A hormonális kilengések a mellékvesékből származnak, és különösen erőteljesek voltak azoknál a betegeknél, akiknél a rendellenességet csak az egyik mellékvese megbetegedése okozta. Az érintett szerv sebészeti eltávolítása után a szokatlan hormonmintázatok teljesen megszűntek, igazolva a közvetlen összefüggést.
„Az eredmények arra utalnak, hogy a klinikusoknak érdemes újragondolniuk a betegség szűrésének módját. A jövőbeli diagnosztika eltávolodhat az egyetlen időpontban végzett vérvételektől, és a szervezet hormonális ritmusának követése felé mozdulhat el, különösen az éjszakai mintázatokra összpontosítva, amelyek a kulcsot jelenthetik a kórkép azonosításához. További kutatásokra van szükség a legmegfelelőbb klinikai eljárások meghatározásához a dinamikus hormonmérés alkalmazásával” – fejtette ki Prof Stafford Lightman, a Bristol-i Egyetem professzora, a technológia feltalálója.



