Emmanuel Macron francia elnök betiltja a jogellenes megmozdulásokat, a zavargásokért pedig a szélsőbaloldali csoportokat tette felelőssé.
A francia elnök a hírszerzési vezetőkkel és a kabinet tagjaival folytatott egyeztetés után lépett fel határozottan, miután az országot az elmúlt évek legsúlyosabb utcai zavargásai és fosztogatásai rázták meg. A szakszervezetek által szervezett megmozdulások megtartását továbbra is engedélyezik, azonban a vállalkozások védelmében szükség esetén módosíthatják azok útvonalát. A hatóságok a rombolásokért a szélsőséges csoportokat és a rongálókat teszik felelőssé.
„Múlt szombaton a köztársaság megdöntésére törekvő szélsőbaloldali csoportok hajtottak végre politikai és lázadó cselekményeket” – fogalmazott Emmanuel Macron, amiről a The Straits Times számolt be.
A biztonsági szervek országszerte újabb megmozdulásokra készülnek a feszültségek közepette. Lyonban a helyi hatóságok már minden szombatra tervezett demonstrációt betiltottak, a korlátozások ellenére mégis újabb szerveződések indultak el.
A UNEF elnevezésű fő francia diákunió szombatra hirdetett felvonulást, miközben a Sárgamellényesek mozgalma Párizs belvárosába tervez menetelést. A fővárosi kereskedők a várható erőszak miatt deszkákkal fedik be az üzletek kirakatait, a Hermès luxusipari vállalat pedig megerősítette franciaországi boltjainak védelmét.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Orléans városában a Nemzeti Tömörülés éves gyűlése miatt készülnek az esetleges összecsapásokra, mivel a baloldali szervezetek és a szakszervezetek is ellenakciókat hirdettek. Párizsban egy csütörtökre szervezett diáktüntetést tiltottak be, a közlekedési vállalat pedig több metróállomást is lezárt a nem engedélyezett gyűlések megelőzése érdekében. Limoges városában két embert tartóztattak le, akiket a városháza elleni gyújtogatással gyanúsítanak.
A zavargások mögött mélyebb társadalmi elégedetlenség húzódik meg, amelyet az emelkedő energiaköltségek, a háztartásokra nehezedő pénzügyi nyomás és a közszolgáltatások romlása táplál. A politikai feszültséget növeli a kormányzati erők és az ellenzéki pártok közötti éles vita. A befektetői bizonytalanságot jelzi, hogy a tízéves francia államkötvények hozama 2013 óta először haladta meg az azonos futamidejű amerikai állampapírokét.



