Litvánia a legmodernebb védelmi rendszerekkel szereli fel az Európai Unióval kiépülő új villamosenergia-összeköttetését.
Litvánia különleges védelmi intézkedésekkel látja el az orosz exklávé, Kaliningrad szomszédságába tervezett új transzformátorállomását. A gízai létesítmény kiemelt szerepet játszik majd a balti államok és Nyugat-Európa villamosenergia-hálózatának összekapcsolásában.
A hálózatüzemeltető Litgrid vezetője elmondta, míg korábban a természeti csapások elleni védekezésre terveztek, ma már minden hibrid és katonai fenyegetést figyelembe kell venniük. A The Straits Times cikkéből kiderül, hogy az új infrastruktúrát robbanószerekkel megrakott teherautók elleni kerítéssel, alagútásást jelző érzékelőkkel, valamint a dróntámadásokat kivédő betonszarkofágokkal szerelik fel.
A Kaliningrádtól mintegy 30 kilométerre található gízai alállomás az első új építésű energetikai beruházás a térségben Oroszország ukrajnai inváziójának 2022-es kezdete óta. A stratégiai fontosságú helyszín a Lengyelország és Litvánia között húzódó Suwalki-folyosónál fekszik, amely a NATO számára régóta a szövetség egyik legsebezhetőbb pontjának számít.
Az oroszok egyre veszélyesebbek
A biztonsági aggályokat tovább növelték a hálózati diverziós kísérletek és a titkosszolgálati figyelmeztetések, amelyek szerint Oroszország hamis zászlós dróntámadással teheti próbára a NATO egységét. A beruházás a Harmony Link nevű összeköttetés kulcsfontosságú eleme, amellyel a balti országok áramhálózata a 2025-ös oroszországi leválás után végleg integrálódik az Európai Unió rendszerébe.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A 35 hektáron elterülő létesítményt úgy alakítják ki, hogy egy esetleges becsapódás csak korlátozott kárt okozhasson a berendezésekben. A védelmi megoldások részeként az épületeket távolabb helyezik a kerítéstől, a legfontosabb gépsorokból pedig tartalék egységeket is telepítenek.
A száz kilogramm robbanóanyagot hordozó Shahed drónok és a száloptikás eszközök elleni védekezéshez egyedi betonszarkofágokat terveztek a szakemberek.
„Az ezekbe beépített speciális műanyagszálak megakadályozzák a beton morzsolódását. Mivel a zárt szarkofágokban lévő berendezéseket mesterségesen kell hűteni, a védelem jelentősen növeli a költségeket, ám mindezek nélkül fennállna a veszélye annak, hogy áram nélkül maradunk” – fogalmazott Andrius Semeskevicius, a Litgrid vezérigazgatója.
A katonai szakértők tanácsait is felhasználó védelmi fejlesztések miatt az alállomás költségei a tervezetthez képest legalább 48 millió euróval emelkedtek. Lukas Savickas litván energiaügyi miniszter jelzése szerint Litvánia azt kéri az Európai Uniótól, hogy fedezze a pluszköltségek legalább felét.
A kezdeményezést a lengyel fél is támogatja, felhívva a figyelmet arra, hogy az orosz határ menti államok versenyhátrányba kerülnek, ha egyedül kell állniuk a biztonsági beruházások számláját. Wojciech Wrochna lengyel energiaügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy az európai partnerországoknak szemléletet kell váltaniuk, hiszen a hálózatbiztonság kérdése a teljes európai energetikai rendszert érinti.