A rigai külügyminisztérium tájékoztatása szerint a határozat célja a dezinformáció és a háborús propaganda elleni hatékony védekezés. A szeptember elején hatályba lépett korlátozás az első olyan intézkedés Európában, amely közvetlenül érinti az orosz fogyasztási cikkeket. Az importtilalom a védelmi érdekek szolgálata mellett a Moszkvával és Minszkkel való gazdasági kapcsolatok további leépítését célozza – ismertette a The Straits Times.

A NATO- és Európai Unió-tagállam Lettország közvetlenül határos a két agresszor országgal, és Ukrajna elkötelezett szövetségeseként tekint magára. A 2022-es invázió kezdete óta az ország folyamatos hibrid támadásokkal, többek között kiberakciókkal, drónbehatolásokkal és célzott álhírelterjesztéssel kénytelen szembesülni.

Nagyot csökkent az import

A rigai kormány kiemelte, a lépés a társadalom ellenállóképességét hivatott növelni az információs térben. Bár a két keleti szomszédból származó teljes import mintegy 91 százalékkal csökkent a háború kitörése óta, a könyvek és a nyomtatott kiadványok továbbra is a fennmaradó lakossági áruforgalom egyik legjelentősebb hányadát tették ki. A jelenlegi tiltás a nyomtatványok mellett más fogyasztási cikkekre, például ruházati termékekre, játékokra és sporteszközökre is kiterjed.

Ezzel párhuzamosan a lett közlekedési minisztérium olyan törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amely teljesen megtiltaná a menetrend szerinti és az eseti buszjáratok közlekedését Oroszország és Fehéroroszország felé, beleértve a lett területen áthaladó tranzitforgalmat is. A tárca hangsúlyozta, hogy a biztonsági és gazdasági szempontok mérlegelése során a többi balti állammal és az Európai Unióval összehangolt megoldásra törekszik.

Riga nem először hoz korlátozó intézkedéseket a szférában, korábban már megszüntette a hazai orosz nyelvű könyvkiadás áfakedvezményét, miközben az oktatásban is háttérbe szorította az orosz nyelv használatát. Lettország lakosságának mintegy egynegyede orosz nemzetiségű, a jelentős méretű kisebbség jelenléte pedig a szovjet megszállás évtizedeire vezethető vissza.

Moszkva májusban jelezte, hogy a Nemzetközi Bírósághoz fordul a balti államok ellen az orosz ajkú lakosság jogainak állítólagos megsértése miatt. A balti országok elutasítják ezeket a vádakat, és azzal vádolják az orosz vezetést, hogy a nemzetiségi kérdést tudatosan használja fel a feszültség szítására a régióban.