A Férfi a férfihoz a spagettiwesternek egyik jellegzetes darabja, amely a műfaj aranykorában, 1967-ben készült. A film azért számít jó westernnek, mert ötvözi a klasszikus amerikai vadnyugati elemeket az olasz rendezők sajátos stílusával: nyers erőszak, lassan kibontakozó feszültség és erőteljes zenei aláfestés. A történet középpontjában a bosszú áll, amely a spagettiwesternek egyik legfontosabb motívuma.

A filmben két főhős útja keresztezi egymást: Bill (John Phillip Law), aki gyermekként végignézte családja lemészárlását, és Ryan (Lee Van Cleef), a tapasztalt, börtönből szabadult pisztolyhős. Kettejük kapcsolata egyszerre ellenséges és szövetségesi, hiszen mindketten ugyanazokat a banditákat üldözik, de más okból. Ez a kettősség adja a film drámai erejét, és megkülönbözteti a hagyományos, egy hősre épülő westernektől.

A főszereplők közül Lee Van Cleef neve különösen fontos, hiszen Sergio Leone klasszikusaiban (A Jó, a Rossz és a Csúf, Pár dollárral többért) már bizonyította, hogy a spagettiwestern egyik ikonikus arca. John Phillip Law fiatalos energiája pedig kontrasztot teremtett Van Cleef tapasztalt, kemény karakterével. Ez a párosítás a film egyik legnagyobb erőssége.

Nem tudni, mennyiből készült

A költségvetésről pontos adatok nem maradtak fenn, de a film az olasz Titanus stúdió és a United Artists forgalmazásában készült, és a spagettiwesternekre jellemzően viszonylag alacsony költségvetésből hozták ki a maximumot. A látványos díszletek, a sivatagi tájak és a feszült akciójelenetek mind azt mutatják, hogy a rendező és a stáb ügyesen gazdálkodott a rendelkezésre álló forrásokkal.

A siker tekintetében a Férfi a férfihoz nem érte el Leone filmjeinek kultikus státuszát, de a műfaj rajongói körében elismert alkotás lett. Az IMDb-n ma is 7,0 pont körüli értékelést tart, ami stabil közönségsikert jelez. A film különösen azoknak ajánlható, akik szeretik a bosszútörténeteket, a lassan építkező feszültséget és Ennio Morricone felejthetetlen zenéjét, amely a film atmoszféráját nagymértékben meghatározza.

A Férfi a férfihoz tehát nemcsak egy western, hanem egy olyan film, amely a spagettiwestern műfaj esszenciáját ragadja meg: a morálisan szürke hősöket, a bosszú hajtotta cselekményt és a zene és képi világ összhangját. Bár kevésbé ismert, mint Leone klasszikusai, mégis fontos darabja a hatvanas évek olasz westernhullámának, és mindenkinek ajánlható, aki szeretné mélyebben megismerni a műfaj sokszínűségét.