Mennyivel fertőzőbb a lambda variáns, és vajon képes-e kikerülni a vakcinák által nyújtott védelmet?

Fotó: Unsplash/Vladimir Fedotov
not image

Borbély Fanni

2021. július 23. - 07:41

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a lambda variánst először 2020 decemberében jelentették Peruban.

Ezt követően több dél-amerikai országban is elterjedt, ahol jelenleg az észlelt változatok több mint 20 százalékát teszi ki, egy esetét pedig áprilisban Új-Dél-Walesben, egy szállodai karanténban regisztrálták. A lambdát mostanra azonban a világ több mint 20 országában észlelték.

Az Európai Járványügyi Központ a lambdát “megfigyelés alatt álló változatnak”, a Public Health England pedig “vizsgálat alatt álló változatnak” minősíti. Idén júniusban a WHO “érdeklődésre okot adó változatnak” minősítette. Ennek oka a mutáció, amelyről úgy vélik, hogy befolyásolja a vírus jellemzőit, például azt, hogy mennyire könnyen terjed, bár mindez még nem elég aggasztó ahhoz, hogy a WHO “aggodalomra okot adó változatnak” minősítse, mint például az alfa vagy a delta variánst.

A járványügyi bizonyítékok még mindig gyűlnek a lambda pontos fenyegetettségét illetően, így ebben a szakaszban még több kutatásra van szükség ahhoz, hogy biztosan meg lehessen mondani, hogy mutációi hogyan befolyásolják a terjedést, a vakcinákkal való védekezés elkerülésének képességét és a betegség lefolyásának súlyosságát. Az előzetes bizonyítékok arra utalnak, hogy a lambda könnyebben fertőzi meg sejtjeinket, s egy kicsit ügyesebben ki tudja kerülni az immunrendszerünket.

A lambda fertőzőbb? A vakcinák képesek védelmet nyújtani ellene?

A SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjét érintő mutációk növelhetik a fertőzőképességet, vagyis a vírus sejteket megfertőző képességét. Ráadásul, mivel a jelenleg rendelkezésre álló vagy fejlesztés alatt álló koronavírus-vakcinák közül sok a tüskefehérjén alapul, az új változatokban a tüskefehérje változásai befolyásolhatják a vakcina hatékonyságát. Mindez pedig azért is fontos, mert a lambda a tüskefehérje több mutációját is tartalmazza.

Az egyik mutációt – F490S – már összefüggésbe hozták a koronavírusból felépült betegeknél termelt antitestekkel szembeni csökkent fogékonysággal. Ez azt jelenti, hogy a koronavírus eredeti vuhani törzsével való fertőzésből származó antitestek nem olyan hatékonyak a lambda semlegesítésében. Egy másik lambda-mutáció – L452Q – a tüskefehérje ugyanazon a helyén található, mint egy korábban vizsgált mutáció, amelyet a delta variánsban találtak, az L452R.

Ez a mutáció a deltában nemcsak a vírus sejtfertőzési képességét növeli, hanem elősegíti az immunrendszer megkerülését is, ami azt jelenti, hogy a vakcinák által termelt antitestek kisebb valószínűséggel ismerik fel a vírust. Mindkét mutáció, az F490S és az L452Q a “receptorkötő doménben” található, amely a tüskefehérje azon része, amely a sejtjeinkhez kötődik.

A lambda tüskefehérjével kapcsolatos előzetes adatok arra utalnak, hogy fokozott fertőzőképességgel rendelkezik, vagyis könnyebben képes megfertőzni a sejteket, mint az eredeti vuhani vírus, valamint az alfa és gamma változatok. Ezek a korai vizsgálatok azt is sugallják, hogy a kínai Sinovac biotechnológiai vállalat által kifejlesztett CoronaVac vakcinát kapott emberekben keletkezett antitestek kevésbé képesek semlegesíteni a lambda tüskefehérjét, mint a vuhani, az alfa vagy a gamma variánsokét.

Fontos megjegyezni, hogy a fertőzőképesség nem azonos azzal, hogy az emberek között is fertőzőbb. Egyelőre nincs elég bizonyíték arra, hogy a lambda biztosan fertőzőbb, de a mutációi arra utalnak, hogy nem kizárható. Egy külön kis tanulmány, amelyet a tudományos közösségnek szintén még nem sikerült felülvizsgálnia, azt sugallja, hogy a lambda tüskefehérjében lévő L452Q mutáció felelős a fokozott sejtfertőző képességéért. A delta variáns L452R mutációjához hasonlóan ez a tanulmány is azt sugallja, hogy az L452Q mutáció azt jelenti, hogy a Lambda könnyebben kötődhet az “ACE2 receptorhoz”, amely a SARS-CoV-2 számára a sejtjeinkbe való bejutás kapuja.

A Conversation szaklapban publikált előzetes tanulmány azt sugallja, hogy a lambda tüskefehérje mutációi csökkentik a Pfizer és a Moderna vakcinái által termelt antitestek vírus semlegesítő képességét. Emellett az egyik mutációról kimutatták, hogy bizonyos mértékig ellenáll az antitestterápiából származó antitestek semlegesítésének. Ezek azonban mérsékeltek voltak: a semlegesítő antitestek is csak egy részét képezik a védő immunválasznak, amelyet a vakcinázás vált ki. Ezért a vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenleg jóváhagyott vakcinák és antitestterápiák még mindig védelmet nyújthatnak a lambda által okozott betegséggel szemben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük