A kutatók agyi képalkotó eljárással bizonyították, hogy a kutyák képesek megkülönböztetni az emberi arcok eltérő érzelmi kifejezéseit.
A kutyák agya eltérő mintázatot mutat a különféle emberi arcmozdulatok láttán, és nem csupán a mosolyt képesek azonosítani, hanem a negatív érzelmeket is megkülönböztetik egymástól. Az iScience című szaklapban megjelent tanulmány rávilágított arra, hogy a négylábúak idegrendszere teljesen másként reagál a félelemre, mint a dühre vagy a szomorúságra.
A ScienceDaily írása szerint a kutatók első kísérletükben nyolc családi kutyát vizsgáltak agyi képalkotó eljárással, miközben ismeretlen emberek mosolygós és semleges arcát mutatták nekik. A boldog arckifejezések láttán fokozódott az aktivitás a halántéklebenyben és a farkos magban, amelyek a magasabb szintű gondolkodásért, valamint a jutalomérzetért felelősek.
A boldog emberi arcok
„A farkos magban megfigyelt aktivitás különösen érdekes. Ez azt sugallja, hogy a boldog emberi arcoknak különleges érzelmi jelentőségük lehet a kutyák számára” – fogalmazott Laura Cuaya, a Bécsi Egyetem munkatársa.
Egy következő kísérletben tizenkét eb részvételével azt tesztelték, miként reagál az agyuk a boldogságra, a haragra, a félelemre és a szomorúságra. A gépi tanulással elemzett reakciók megmutatták, hogy a félelem látványa teljesen más idegi választ váltott ki az agy egészében, mint a düh vagy a szomorúság.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„Az emberek rendkívül jól felismerik a finom arcvonásokat, és ez a kutyákra is igaz. Az agyműködésük vizsgálatával megérthetjük azokat az alkalmazkodási folyamatokat, amelyek a kiemelkedő szociális megértésüket alakították ki” – fejtette ki Raúl Hernández-Pérez, a tanulmány első szerzője.
Nem minden a fénykép
A szakemberek hangsúlyozták, hogy a fényképek csak a kommunikáció egy részét fedik le, hiszen a valóságban a kutyák a testbeszédből, a hangszínből és a szagokból is tájékozódnak. Mivel a felmérésben csak családi kedvencek vettek részt, a kóbor vagy utcán élő ebek társas beidegződései eltérőek lehetnek.
„Amikor az embert a főemlősökkel vetjük össze, egy közös ősünktől örökölt képességeket vizsgálunk. A kutyáknál azonban teljesen más a helyzet, hiszen ők eltérő evolúciós utat jártak be, a háziasítás során mégis képessé váltak a velünk való együttműködésre” – mondta Laura Cuaya.
„Szeretném, ha az emberek érzelmi lényként tekintenének a kutyákra. Velünk együtt fejlődtek ki, hogy megértsék a reakcióinkat, ennek felismerése pedig megváltoztathatja a velünk való bánásmódot” – zárta gondolatait a kutató.