Kurt Russell 1981-ben bemutatott alakítása az Menekülés New Yorkból című filmben nemcsak a színész pályáját határozta meg, hanem egy egész akcióhős-generációra is hatással volt. Snake Plissken figurája máig a kultikus antihősök közé tartozik.

Az 1981-ben John Carpenter rendezésében készült film egy disztópikus jövőben játszódik, ahol Manhattan szigetét maximális biztonságú börtönné alakították. A történet középpontjában Kurt Russell karaktere áll, aki egykori katona és törvényen kívüli. A cselekmény szerint felajánlanak neki egy kegyelmet, ha sikerül kimentenie az Egyesült Államok elnökét, akinek repülőgépe a városban zuhant le. A film alaphelyzete egyszerre feszült és szimbolikus: egy kiégett antihősnek kell megmentenie a hatalom legfőbb képviselőjét.

Russell alakítása azért vált emlékezetessé, mert nem vitte túlzásba Snake karakterének megformálását. A rekedt hang és a cinikus egysorosok mögött ott rejlik egy fáradt ember, aki már rég felhagyott az eszményekbe vetett hittel, de mégsem tud teljesen hátat fordítani, ha újra belekeveredik egy ügybe.

John Carpenter feszes történetvezetése teret adott Russellnek, hogy emberibbé tegye a figurát. Ez a kettősség – a kiábrándult pragmatizmus és a vonakodó karizma – tette Snake Plisskent többé egyszerű zsánerhősnél. A karakter így vált kultikus ikonná, akinek hatása végiggyűrűzött a nyolcvanas évek akciófilmjein, és hozzájárult ahhoz, hogy Russell egyre több hasonló szerepet kapjon.

A film sikerének köszönhetően Kurt Russell és John Carpenter együttműködése is megerősödött. A rendező és a színész később olyan klasszikusokon dolgoztak együtt, mint a A dolog (1982) vagy a Nagy zűr kis Kínában (1986). Snake Plissken figurája tehát nemcsak egy egyszeri szerep volt, hanem egy új korszak nyitánya Russell karrierjében.

A Menekülés New Yorkból egy disztópikus akciófilm, egy korszakos jelentőségű alkotás, ami megmutatta, hogyan lehet egy antihőst egyszerre cinikusnak, mégis emberinek ábrázolni. Kurt Russell Snake Plisskenje a mai napig hivatkozási pont a filmes kultúrában, és jól példázza, hogyan válhat egy karakter a popkultúra maradandó részévé.