Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

A Kreml szerint az USA végre csak megértette, mit akarnak a NATO-val

A Kreml szerint az USA végre csak megértette, mit akarnak a NATO-val

A Kreml szerint az USA végre csak megértette, mit akarnak a NATO-val
Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencia keretében beszélget a család intézményének megerősítésében és a gyermeknevelésben szerzett érdemeikért Hős Anya címmel kitüntetett anyákkal és családtagjaikkal a moszkvai Kremlben 2025. május 29-én. A címet olyan orosz nők kaphatják meg, akik tíz vagy több gyermeket szültek és neveltek fel. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszandr Kazakov

Megértésre talált Vlagyimir Putyin orosz elnök NATO-ellenes álláspontja Washingtonban.

A Kreml pozitívan reagált amiatt, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos álláspontját immár Washingtonban is kezdik megérteni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint ez fontos jele annak, hogy az USA-ban is felismerik Oroszország biztonsági aggályainak jogosságát – írja a Sky News.

A kijelentés azt követően hangzott el, hogy Donald Trump volt amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg, az ABC News kérdésére úgy nyilatkozott: „Oroszország aggodalma Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásával kapcsolatban jogos.” Hozzátette, az amerikai kormány sem támogatja Ukrajna felvételét a katonai szövetségbe, és hangsúlyozta, hogy a NATO-hoz való csatlakozáshoz minden jelenlegi tagország – 32 állam – jóváhagyása szükséges. „Valószínűleg még négy másik tagállamot is tudnék mondani, amelyek szintén ellenzik ezt” – jegyezte meg Kellogg, aki ezzel valószínűleg Magyarországra is célzott, miután Orbán Viktor nyíltan ellenzi Ukrajna felvételét.

Oroszország évek óta élesen ellenzi a NATO keleti bővítését, különösen azt, hogy olyan volt szovjet köztársaságok, mint Ukrajna vagy Grúzia, csatlakozzanak az észak-atlanti szövetséghez. Putyin szerint ez közvetlen fenyegetést jelent országa biztonságára nézve, és az ilyen lépések destabilizálják az európai biztonsági architektúrát, amit nem engedhetnek meg.

Oroszország régi problémája

A 2008-as bukaresti NATO-csúcson a szövetség nyitva hagyta az ajtót Ukrajna és Grúzia jövőbeli csatlakozása előtt, ami Oroszországban már akkor is erős ellenreakciókat váltott ki. A 2014-es krími annexió, majd a kelet-ukrajnai háború szintén részben ezen biztonsági dilemmák mentén alakult ki, amik azóta is meghatározzák a Moszkva és a Nyugat közötti viszonyt.

A mostani nyilatkozatok különösen fontosak a 2024-es amerikai elnökválasztás közeledtével, hiszen a republikánus tábor egyes szereplői egyre inkább hajlanak arra, hogy visszafogottabb külpolitikát folytassanak Ukrajna kapcsán. Kellogg szavai jól illeszkednek ebbe az irányvonalba, és tükrözik azt a fajta törekvést, hogy csillapítsák a feszültséget Moszkvával szemben, mely az utóbbi időben erősödni látszott, különösen Trump üzeneteivel.

Bár a Kreml örömmel fogadta Kellogg nyilatkozatát, kérdéses, hogy ez valódi politikai fordulatot jelez-e az amerikai külpolitikában. Az Egyesült Államok hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy Ukrajna szuverén joga eldönteni, milyen biztonsági szövetségekhez kíván csatlakozni, ugyanakkor a NATO-csatlakozásukat túl veszélyesnek tartanák.