Kovács Zoltán elmagyarázta: ez a különbség az ukrajnai menekült és az illegális migráns között
Az államtitkár az Euro-Med cikkére reagált, amelyben azt felszólították Magyarországot, hogy fogadja be a déli határra érkező migránsokat is.
Fotó:
MTI/Illyés Tibor 
Kovács Zoltán úgy fogalmaz, hogy „a migráció hívei és a liberális szakértői csoportok egy új történetet hoznak nyilvánosságra, amely a szomszédunkban zajló háború elől menekülő ukrán menekülteket a déli határainkat rutinszerűen ostromló illegális migránsok erőszakos, kődobáló tömegéhez hasonlítja“.
„Míg a »megkülönböztetés« kifejezés a legtöbb esetben a hasonló vagy azonos jelenségek eltérő kezelését jelenti, valójában a definíciónak van egy második rétege is, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak. Ez a jelentősen eltérő dolgok hasonló módon történő kezelése“ – írja.
Kiemeli, hogy az Euro-Med Human Rights Monitor ugyanezt a hibát követi el, amikor felszólítja a magyar kormányt, hogy ugyanúgy fogadjon be a déli határainkon érkező migránsokat, mint ahogy befogadott 700 ezer, az ukrajnai háború elől menekülő menekültet.
„Orbán Viktor miniszterelnök és kormányai 2015 óta, a migrációs válság kezdete óta olyan migrációs politikát folytatnak, amely minden nemzetközi szabályozást és normát tiszteletben tart, hiszen mindenki, akinek menedékkérelmét a magyar hatóságok pozitívan bírálják el, menekültstátuszt kaphat Magyarországon. Az eljárás egyszerű: A menedékkérelmet a szomszédos országokban lévő magyar nagykövetségeken keresztül lehet benyújtani. Ha a menedékjogot megadják, a menekültek beléphetnek Magyarországra“ – emeli ki
„Van azonban egy fontos részlet a menedékjogi döntésnél. A legtöbb nemzetközileg elfogadott jogforrás szerint a menedékkérőknek az első biztonságos országban kell menedékjogot kérniük, ahová eljutnak. Magyarország teljes mértékben betartja ezt az elvet. Így például, ha egy bangladesi állampolgár megjelenik Magyarország szárazföldi határán, akkor felmerül a megalapozott gyanú“ – húzza alá.
Hozzáteszi, hogy „minden józan gondolkodású ember egyetért azzal, hogy a Magyarország és Szerbia határán a távoli Közel-Keletről érkező, túlnyomórészt afgán és szíriai fiatal férfiak nagy csoportjának helyzete jelentősen különbözik a szomszédos Ukrajnában veszély elől menekülő nők és gyermekek helyzetétől. Számukra Magyarország az első biztonságos ország, ahová eljutnak, és erkölcsi kötelességünk, hogy ennek megfelelően bánjunk velük“.
„Magyarország migrációs és menekültpolitikája tehát nem »a migrációs apartheidhez hasonlít«. Ez egy olyan rendszer, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzetközi migrációs szabályokat, és ami a legfontosabb, a józan észben gyökerezik“ – hangsúlyozza.
(Scoop)
