Fotó: Oltáshoz előkészítik az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina második adagját a pásztói Margit Kórházban kialakított oltóponton 2021. május 29-én. MTI/Komka Péter

Több beoltott ember is belehalt a koronavírusba – de miért nem csodálkoznak a tudósok?

Szerző: Nagy Noel

Már korábban is ismert volt, hogy a koronavírus-vakcinák nem adnak 100 százalékos védelmet, mindig lesznek olyan esetek, amikor az oltás ellenére nem éli túl valaki a fertőzést.

not image

Nagy Noel

2021. július. 3 - 19:05

Rendkívül ijesztőnek tűnnek általában azok a hírek, hogy valaki annak ellenére vesztette életét a koronavírus-fertőzés szövődményeiben, hogy az első vagy akár mindkét vakcináját megkapta. Erre lehetett látni több példát az elmúlt idők során az Egyesült Királyságban is, ahol az indiai delta variáns vetette meg a lábát.

Az orvosok és a tudósok azonban nem kongatják meg a vészharangot abban az esetben sem, ha a delta variáns egy oltott brit életét követeli, éppen ellenkezőleg: a jelenlegi adatok éppen arra mutatnak, hogy a vakcinák megfelelően hatékonyak.

Az Egyesült Királyság jó „tesztlabor” arra vonatkozóan, hogy megnézzük élesben a vakcinák tényleges hatékonyságát. A delta variáns mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több britet megfertőzzön, az elmúlt héten 146 ezer esetben sikerrel is járt, ami 72 százalékos emelkedés az azt megelőző héthez képest.

A tesztelések alapján sikerült megállapítani, hogy június közepére a delta variáns az új fertőzöttek 72 százalékáért volt felelős. Itt jön a képbe a vakcina próbája: egy olyan országban próbál tombolni a delta variáns, ahol a felnőttek 85 százaléka legalább az első, 63 százaléka pedig mindkét dózist megkapta.

A delta variáns azért okozott némi fejfájást, többek között emiatt egy hónappal el kellett csúsztatni a brit kormány által tervezett teljes nyitást. A szakértők azonban egyre inkább biztosak abban, hogy a vakcináknak sikerült megszakítani a láncot a fertőzések, valamint a kórházba kerülések és halálozások között.

Az angol adatok szerint június 21-ig, amikorra 92 ezer delta variánssal fertőzött esetet regisztráltak, mindössze 117-en vesztették életüket. Közülük ötvenen, vagyis 46 százalékuk, mindkét dózisnyi vakcináját megkapta. A tudósok szerint azonban ez nem a delta óriási veszélyeit, hanem a vakcinák hatékonyságát mutatják, három ok miatt:

Egyrészt eddig is ismeretes volt, hogy nincs 100 százalékos vakcina. Nem reagál úgy mindenkinek a szervezete az oltás után, így például az idősek vagy a krónikus betegek esetében gyakrabban előfordulhat, hogy nem vált ki megfelelő immunválaszt a vakcina. A koronavírus-vakcinák meglehetősen hatékonyak a halálos kimenetel megfékezésében, viszont a legkitettebbek így is veszélyben lehetnek.

Másrészt a halálozás valószínűsége meredeken emelkedik a kor előrehaladtával. Még abban az esetben is, ha például a 80 évesek esetében 95 százalékkal csökkenti a vakcina a halálozás valószínűségét, még így is nagyobb eséllyel halnak bele a fertőzésbe, mint mondjuk egy beoltatlan 20 éves. Hasonló a helyzet a cukorbetegekkel vagy a tüdőbetegekkel is, bizonyos csoportok egyszerűen kitettebbek a veszélynek.

Harmadrészt az is látszik, hogy minél több embert sikerül beoltani, annál kevesebb be nem oltott ember fogja elkapni a vírust. Még akkor is igaz ez, ha vannak áttörő esetek, sokkal kevesebb lesz a beoltottak körében, mint a beoltatlanok körében – ez a szám akkor lehet azonos szintű, ha a beoltatlanok köre fiatal.

Egészségügyi alkalmazott a Glasgow-i SEC konferenciaközpontból kialakított ideiglenes kórház egyik ágyánál 2020. április 20-án, a megnyitás elõtt. A koronavírussal fertõzött betegek kezelésére létrehozott kórház építése 43 millió angol fontba került. MTI/EPA/Robert Perry

Ha megnézzük az 50 beoltott halálos áldozatot, az adatok alapján mindegyikük ötven év feletti volt, az 50 év alatti korosztályban nem számoltak be halálesetről. Az is kiderült, hogy a halálozási ráta az elmúlt idők során alacsonyabb volt, mint az alfa (brit) variáns esetében – az alfánál 1.9, a deltánál pedig 0.3 százalék ez a ráta.

A delta variáns jóval alacsonyabb halálozási rátája a tudósok szerint két okra vezethető vissza: a tömeges oltásra és a javuló kórházi kezelésekre. Utóbbiban nagy szerepet játszik az is, hogy most nincsenek úgy túlterhelve a kórházak, mint az alfa variáns jelentősebb terjedése idején.

Tom Wingfield, egy Liverpoolban dolgozó orvos is megerősítette ezt a tendenciát a Wall Street Journal megkeresésére, szerinte a vakcinák hatása egyértelműen meglátszik az intenzív osztályokon. Sokkal kevesebb embernek van szüksége kórházi ápolásra ugyanis, mint a korábbi hullámok során, akiknek pedig mégis kell, azokat nem oltották be.

Wingfield elmondása szerint ő is látott már olyan súlyos koronavírus-fertőzöttet a kórházban, akit beoltottak, de ők általában az idősebbek és a krónikus betegek közül kerültek ki. Hangsúlyozta: ez egyértelműen mutatja, hogy a vakcinák működnek.

Irene Petersen epidemiológus szerint pedig ezt egyszerűen lehet a számok nyelvére fordítani: az adatok alapján 59-cen hunytak el azon ötven év felettiek között, akik nem kapták meg a vakcinájukat. Kiindulva abból, hogy a vakcinák körülbelül 95 százalékos hatékonyságúak, különösen az idősebbek körében, kijön, hogy 1180 ember vesztette volna életét ugyanebben az időszakban. A 95 százalékuk – 1121 ember – azonban életben maradt, mert teljesen védettek, és mivel mindössze 50-en hunytak el a védettek csoportjából, ez azt mutatja, hogy a vakcina 95 százalékkal csökkentette a halálozás valószínűségét.

A brit közegészségügy (PHE) kalkulációi szerint a vakcinák pedig a kórházba kerülés valószínűségét is 91-98 százalékos valószínűséggel csökkentik, 96 százalék a legvalószínűbb ráta. Habár a súlyos betegségtől a számok alapján véd a vakcina, a delta variánssal kapcsolatos adatokból kiderül, hogy képesek valamennyire megkerülni a vakcinát, és enyhe betegséget okozni – ez utóbbi adat tekintetében a PHE szerint 79 százalékban védenek a vakcinák a tünetes delta-esetek ellen.

A brit szakértők elmondása szerint azonban egy képessége van a deltának, ami alátámasztja, hogy nagyon fontos felvenni a második dózis vakcinát is: az egy dózissal beoltottak esetében mindössze 35 százalékos védettséget ad a tünetes fertőzések ellen. Ez a szám az alfa variáns esetében sem volt kedvező, mindössze 49 százalék.

Julian Tang, a Leicester Egyetem professzora szerint ezek alapján egyértelmű, hogy a kórházi kezelés szükségességét és a halálozást minden esetben csökkenti a vakcina, azonban a delta variáns esetében nem kell meglepődni azon, hogy – főként egy dózis esetében – át tudja törni a védelmi falat a vírus.