Koronavírus: Mely országoknak sikerült „lapítani a görbét?”
Több, mint 80.000 fertőzöttet és 3200 elhalálozást követően Kína sikeresen csökkenő pályára tudta állítani az új koronavírusos megbetegedések számát, amit a napi adatok is alátámasztanak. Más szavakkal élve, az ország, ahol a járvány felütötte a fejét, sikeresen lapított a járvány görbéjén.
A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint március eleje óta Kínában most már kevesebb, mint napi 100 új eset 30 halálos áldozat van, ami a vírus tombolásának csúcspontjához képest egy nagyon „kellemes” szám. Azonban nem Kína az egyetlen ország, amely kezdi megszerezni az irányítást a vírus terjedése felett.
Ha a Dél-Koreában regisztrált adatokat vizsgáljuk, akkor összesen több, mint 9000 megbetegedést és 130 ember elhalálozását láthatjuk a vírus következtében, ám a járvány ebben az országban is ugyanazt a trendet követi már, mint Kína, vagyis relatíve alacsony számú az új fertőzések száma március közepe óta.
Szinte biztosra vehető, hogy a hivatalos adatoknál jóval nagyobb számú ember fertőződött meg mindkét országban, ám ezek az adatok ettől függetlenül is azt jelzik előre, hogy mind a két helyen sikerült valamelyest megfékezni a járvány terjedését, .
Mit is jelent pontosan az, hogy „lapítani a görbét”?
A görbe egy járvány esetén azt jelzi, hogy egy adott időszak alatt hány ember fertőződhet meg az adott kórral. A görbe éles emelkedése azt jelzi, hogy a járvány gyorsan terjed, ami ahhoz vezet, hogy rengeteg ember fertőződik meg ugyanabban az időben, aminek következtében az egészségügyi rendszer túlterheltté válik.
Egy laposabb görbe esetén azt lehet mondani, hogy a fertőzési ráta lassabb, vagyis ha még ugyanannyi számú ember is fertőződik meg, mindez egy sokkal hosszabb időtartam alatt történik. Ebből kifolyólag az esetek száma a járvány csúcsán – vagyis a grafikon legmagasabb pontján – alacsonyabb lesz, aminek köszönhetően az egészségügy jobban képes irányítani a helyzetet, és megfelelő ellátást tud biztosítani.
Azok az intézkedések, amiket annak érdekében tesznek, hogy lassítsák a járvány terjedését – mint az önkéntes karantén, vagy az otthonmaradás – azt célozza meg, hogy csökkentse a fertőzési rátát, és ennek következtében „lapítsa a görbét”.
Hogy néz ki a járvány görbéje a többi országban?
A járvány tavaly, késő novemberben vagy december elején indult el Kínából, és villámgyorsan továbbterjedt a környező ázsiai országokba a járvány első gócpontjának számító Vuhanból. Annak ellenére, hogy viszonylag közel vannak Kínához, Szingapúrnak, Hongkongnak és Tajvannak sikerült alacsonyan tartaniuk az új megbetegedések számát.
Ellenben ezeknek az országoknak viszonylag alacsony a népessége a régióban található többi országhoz képest, és habár alacsony az esetek száma, a görbéjük nem csökkent eddig jelentősen. A görbe ijesztő tulajdonsága, hogy egy csökkenő periódus után is megnőhet, ahogy ezt jelenleg Japánban is megfigyelhetjük, és ahogy az alábbi grafikonokon is láthatjuk.
Februárra Európa lett az új epicentruma a COVID-19 járványnak. Olaszországban mostanra már több megbetegedés van, mint Kínában, illetve az elhunytak száma mind Olaszországban, mind Spanyolországban meghaladja a kínai adatot.
A kontinens nagy részére karantént rendeltek el, van, ahol kijárási tilalom van érvényben, vagy legalábbis korlátozás, illetve különböző önkorlátozó mechanizmusokkal próbálják megfékezni a járvány tombolását.
Néhány országban már kezdi mutatni a hatékonyságát a szigor, Németország lehet például az első európai ország, amely sikeresen lapítja a saját görbéjét. Szerdán a német kórházi szövetség vezetője, Gerald Gass elárulta, hogy a fertőzési ráta várhatóan április elejére fog lelassulni az intézkedéseknek köszönhetően.
A járvány a Közel-Keletre is elért a terjedése során, ahol az összes ország közül Iránt sújtja a legjobban, egyes becslések szerint akár 3.5 millió ember is megfertőződhet. Legújabb gócpontnak pedig az amerikai kontinens, azon belül is az Egyesült Államok tűnik, ugyanis rekordsebességű a fertőzési ráta, néhány nap alatt több mint 100.000 új beteget regisztráltak.
Már több amerikai nagyvárosban is bevezettek különböző korlátozó intézkedéseket, néhány helyen kijárási tilalommal, többek között New Yorkban, San Franciscóban és Los Angelesben is. Több amerikai szerint New York állam lehet a legkitettebb a járványnak, mivel az egész országban itt az egyik legmagasabb a népsűrűség.
Milyen gyorsan növekszik az esetek száma?
A WHO adatai szerint már majdnem minden országban van legalább egy regisztrált COVID-19 fertőzött. Sokáig a vírus kirobbanási helyén, Kínában volt a legnagyobb a betegek száma, ám napjainkban az USA átvette az első helyet ebben a statisztikában, és az első országgá vált, ahol több, mint 100.000 fertőzöttet vettek nyilvántartásba.
Az adatok azt mutatják, hogy Európát sújtja még mindig a legjobban a pandémia, talán Olaszországban a legsúlyosabb a helyzet, mivel olyan magas a fertőzöttek száma, hogy az meghaladta az egészségügy kapacitását, így kis túlzással a rendszer már összeomlófélben van náluk. A számok sajnálatos módon ezt támasztják alá: az egyik legmagasabb, 10.6%-os halálozási rátája van a koronavírusnak az országban.
Egy ilyen járvány idején azonban nem csak az esetek száma a fontos, hanem a növekedési ráta vagy fertőzési ráta is, hogy milyen gyorsan növekszik a megbetegedések száma, mégpedig azért, mert egy gyors növekedési ráta egy pillanat alatt magas számú fertőzötthöz vezethet, szóval mindenkinek az a célja, hogy ezt a rátát alacsonyan tartsa.
Ha összehasonlítjuk azokat az országokat, ahol a legmagasabb a fertőzöttek száma azóta, hogy regisztrálták a századik betegüket, akkor az Egyesült Királyság hasonló trendet követ például, mint Olaszország, Spanyolország vagy az Egyesült Államok. Jelen pillanatban 2-3 naponta duplázódik az új esetek száma Nagy-Britanniában.
Azonban az összehasonlítás azért nagyon nehéz, mert különböző számú embereket tesztelnek egyes országokban. Ebben Magyarország sem vitézkedik, a hivatalos adatok szerint mindössze kicsit több, mint 10.000 mintavétel történt, ami Németországhoz képest, ahol széleskörű tesztelésbe kezdtek, nagyon alacsony.
Ezen körülmény is rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy mi alakítja ki a hivatalos adatokat a fertőzöttek számáról. Ebből kifolyólag, mivel nagyon eltérő a mintavételek aránya a világban, a járvány súlyosságát az elhunytak számában lehet a legpontosabban felmérni az egyes helyeken, ebből az adatból is látszik, hogy a betegség Európában már súlyosabb mértékben tombol, mint Ázsiában.
Nem kell azonban megijedni, ugyanis a szigorításokat és intézkedéseket a legtöbb helyen csak mostanában hozták meg, így meg kell várnunk azok hatását a lassítás szempontjából, mivel ez mindenhol időt igényel. Ezeket az adatokat vizsgálva kell okosan cselekedniük a kormányoknak, és alapul venniük azokat a példákat, ahol sikeresen lapították a görbét.
