Miért volt Romániában ennyi halálos kórháztűz?

Hordágyon fekvõ beteget mentenek ki tûzoltók a koronavírusos betegeket ápoló constantai járványkórház egyik ablakán, miután tûz ütött ki az intézményben 2021. október 1-jén. A tûzben kilenc ember életét vesztette, a kórházat kiürítették. MTI/AP/Costin DInca
not image

Borbély Fanni

2021. október 3. - 16:14

Alig egy év alatt három halálos kórháztűz is megrengette a romániai egészségügyi rendszert, mely kérdéseket vet fel annak biztonságosságával kapcsolatban.

2020 novemberében 10 ember halt meg, miután tűzvész pusztított az északi Piatra Neamt városában egy intenzív osztályon, ahol intubált koronavírusos betegeket kezeltek. Az eset komoly megrázkódtatást okozott egy olyan országban, amelyet az elmúlt években számos egészségügyi botrány sújtott.

De miközben több mint két hónappal később folytatódik a bűnügyi és törvényszéki vizsgálat, egy újabb kórházi tragédia rázta meg az országot: január végén tűz ütött ki a bukaresti Matei Bals kórház koronavírus-kórtermében, amely 12 ember halálát okozta.

Az, hogy ilyen szerencsétlenség ismét megtörténhetett, ilyen rövid időn belül és Románia egyik legnagyobb és legjobban finanszírozott kórházában, arra késztette Klaus Iohannis elnököt, hogy sürgős és “mélyreható” reformot sürgessen. Az ehhez hasonló tragédiáknak – mondta – “nem szabad megismétlődniük”. Aztán 2021 októberében legalább kilenc ember halt meg egy másik kórházi tűzben, ezúttal a fekete-tengeri kikötővárosban, Konstancában.

Dr. Bogdan Tanase, a Romániai Orvosok Szövetségének vezetője számára nem okozott meglepetést, hogy egy olyan országban, amely 2007 óta EU-tag, emberek halnak meg kórháztüzekben. A kórháztüzek sorozata mély repedéseket tárt fel a romániai egészségügyi rendszerben: az Eurostat adatai szerint Romániában a legmagasabb a 75 év alattiak elkerülhető halálozási aránya az EU-ban – 80 százalék, míg az egész blokkban 68 százalék.

Az elmúlt 31 évben – a kommunizmus megszűnése óta – mindössze egyetlen állami kórház épült az országban, a GDP-hez viszonyítva pedig Romániában a legalacsonyabbak az egészségügyi kiadások az EU-ban: 5,2 százalék, míg az uniós átlag közel 10 százalék.

“Az egészségügyre fordított alacsony állami kiadások legszembetűnőbb hatása a nagyon rossz infrastruktúra. Hiányzik a koherens stratégia, az egyértelmű célkitűzések, és ami még fontosabb – a tudatlanság a lakosság egészségügyi igényeivel kapcsolatban”

– mondta Dr. Tanase.

Az alacsony egészségügyi kiadások valóban a romániai egészségügyi ágazat számtalan problémájának egyik fő katalizátora lehet. De sok más probléma is hátráltatja a fejlődést egy olyan országban, ahol az orvosok készpénzzel történő megvesztegetése mindennapos. A korrupció magas szintje, a politizált és nem hatékony irányítás, valamint az ország egészségügyi dolgozóinak magas szintű kivándorlása mind átható problémák írja az Euronews.