jelentős előrelépés történt tavaly a magyar oktatási rendszerben  a korai iskolaelhagyás visszaszorításában, miután 11,6 százalékról 10,3 százalékra csökkent azon 18-24 év közötti fiatalok aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és nem vesznek részt semmilyen képzésben. A Népszava által ismertetett KSH-adatok alapján ez 1,3 százalékpontos javulást jelent egyetlen év alatt.

Az elmúlt két évtized trendjeit vizsgálva meglehetősen változatos kép rajzolódik ki, ugyanis 2004-ben még 12,6 százalékos volt a korai iskolaelhagyók aránya, amely fokozatosan mérséklődött 2010-ig, elérve a 10,8 százalékot. Az ezt követő időszakban azonban növekedésnek indult a mutató, amiben meghatározó szerepet játszhatott a tankötelezettségi korhatár 18 évről 16 évre történő csökkentése 2012-ben.

A szakképzési rendszer átalakulása meghatározó szerepet játszott a kedvező változásokban, amit jól szemléltet, hogy a szakképző iskolákban tanuló diákok száma 85,5 ezerről 97,2 ezerre emelkedett 2023 és 2024 között. A második szakképesítés megszerzésének ingyenessé tétele lehetőséget teremtett azoknak a fiataloknak, akik korábban végzettség nélkül hagyták el az oktatási rendszert.

A nappali képzésben résztvevők száma

Figyelemre méltó átrendeződés figyelhető meg az oktatási formák között is, mivel a nappali képzésben résztvevők száma 59,6 ezerről 56,2 ezerre csökkent, miközben a nem nappali képzésben tanulók száma jelentősen, 25,9 ezerről 41 ezer főre emelkedett. 

A Belügyminisztérium adatai szerint a roma fiatalok képzettségi mutatói is számottevően javultak, 2011-hez képest 2022-re 30 százalékkal többen szereztek szakképesítést ebből a csoportból.

Az Európai Unió célkitűzése szerint valamennyi tagországban 9 százalék alá kell csökkenteni a korai iskolaelhagyók arányát, amihez a most tapasztalt pozitív tendencia jelentősen hozzájárulhat.