Komoly vakcinaháború tört ki a biotechnológiai vállalatok között

Az Index összefoglalójából kiderült, Magyarország kormánya is nagy hangsúly fektet az utóhatások kommunikálására, valamint a kiegyensúlyozott tájékoztatásra.

Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora szerint semmilyen relevancia nincs az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződés között. A szakemberrel Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is egyetértett, hozzátéve, hogy a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőembólia vérrögképződésen alapuló gyakori kórkép, és véletlen folytán is előfordulhat. Soron kívül RTL+: áremelésre készülhetünk az UEFA Bajnokok Ligája miatt

Az AstraZeneca oltása körüli bizonytalanságot csak növelte, hogy az egyes tragikus esetek hallatán a nemzeti kormányok egy része – Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia, Németország, Bulgária, Olaszország, Írország, Franciaország – óvatosságból kihátrált mögüle, hiába állt ki mellette hivatalosan is az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), nem bizonyítottnak nevezve a vérrögképződéses esetek és a vakcina kapcsolatát.

Az AstraZeneca vakcinája körüli káosz újabb állomása egy német tanulmány volt, amelyben fiatalabb halottakat azonosítottak, akik szintén a szóban forgó védőoltást kapták meg.

Hasonló kutatást publikáltak norvég kutatók is, akik rájöttek, hogy a túlzott immunreakció vezetett a véralvadási zavarokhoz, miközben oxfordi tudósok harminc vérrögképződéses esetet találtak.

A többi vakcinával szemben ilyen erejű fellépés nem történt, de egy londoni tudóscsoport már kimutatta, hogy tizenegymillió Pfizer-oltottnál is volt 22 esetben vérrögképződés, valamint más helyütt az jelent meg, a Pfizer-vakcina beadása után 32 terhes nőnél történt spontán vetélés.