A köldökből vett vegyi minták elemzésével azonosítani lehet a Parkinson-kórt és a kognitív zavarokat.
Az emberi test folyamatosan bocsát ki párolgó szerves vegyületeket a bőrön, az izzadságon és a kilégzésen keresztül. Ezek az apró molekulák hűen tükrözik a szervezetben zajló metabolikus folyamatokat, így az egészségi állapotváltozásokat is jelezhetik.
Német kutatók a köldökben, a fülkagylóban és az orrban felhalmozódó váladékok vegyi összetételét vizsgálva kerestek összefüggéseket egyes betegségekkel. A Fraunhofer Integrált Áramkörök Intézetének munkatársa, Thorsten Graunke által vezetett kutatócsoport egy lézeres spektroszkópiai eljárással elemzi a mintákat, amiről a ScienceAlert számolt be.
A köldök, az orrüreg és a fülkagyló különösen alkalmas a vizsgálatra, mivel ezek a területek kevésbé vannak kitéve a szappanok, parfümök és más külső kozmetikumok hatásainak. A vizsgálatban huszonnégy önkéntes vett részt, akiket négy hatfős csoportra osztottak. A tesztelt személyek között egészségesek, Parkinson-kórral, enyhe kognitív hanyatlással, valamint COVID-19 fertőzéssel küzdők szerepeltek.
A minta levétele
A tudósok steril pamutpálcikákkal vettek mintát a résztvevők testrészeiről, majd az összegyűjtött anyagokat lézer alapú fotoakusztikus spektrométerrel elemezték. Az infravörös lézerfény elnyelése során keletkező apró nyomáshullámokat érzékeny detektorok fogták fel, így rajzolódott ki az egyes mintákra jellemző kémiai ujjlenyomat.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A legtisztább eltéréseket az orrból és a köldökből származó minták mutatták. A köldökből vett törletek vegyi mintázata alapján az egészséges résztvevők és az enyhe kognitív hanyatlásban szenvedők csoportja határozottan elkülönült egymástól, míg a Parkinson-kórral és a koronavírussal élők eredményei a két csoport között helyezkedtek el.
„A test bizonyos szagokat bocsát ki a faggyún vagy az izzadságon keresztül, amelyek korai diagnosztikai figyelmeztető jelzésként szolgálhatnak” – fogalmazott a Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmányban Thorsten Graunke és csapata.
A kutatók két héttel a mérések után három újabb, Parkinson-kórban szenvedő betegtől is vettek mintát. Az új adatok pontosan ahhoz a csoporthoz illeszkedtek, ahová a korábbi Parkinson-kóros résztvevők tartoztak, ami a mintázat időbeli stabilitására utal.
A mérések során az is kiderült, hogy nem szükséges a teljes infravörös spektrumot pásztázni. Mindössze öt specifikus hullámhossz elemzése is elegendő ahhoz, hogy a csoportokat szinte ugyanolyan pontossággal megkülönböztessék egymástól, ez pedig a jövőben kisebb és olcsóbb diagnosztikai eszközök fejlesztését teheti lehetővé.
Az eljárás gyakorlati alkalmazásához még számos további vizsgálatra van szükség. A kis mintaszám miatt egyelőre nem vonhatók le végleges következtetések, ráadásul az életkor hatását és a mindennapi higiéniai termékek zavaró tényezőit is alaposabban kell tanulmányozni a jövőben.