Hamarosan berobbanhat a klímamigráció
Egyre többen hagyhatják el eredeti hazájukat azért, mert az éghajlatváltozás következtében más klimatikus körülmények között szeretnék leélni életüket.
MTI/EPA/Abir Szultan 
A Migrációkutató Intézet szakértője, Tóth Klaudia az InfoRádiónak adott nyilatkozatában elmondta, a Világbank szakértői azt vizsgálták, hogy Európa, Ázsia, Afrika és Amerika szempontjából hogyan fogja alakítani a migrációs trendeket a klíma- vagy környezetváltozás.
Az említett négy kontinensen hat darab olyan sérülékeny térséget találtak, amelyek vagy kibocsátó térségként, vagy fogadó régióként – más nevükön klíma hotspotok – fognak nagyon fontos szerepet játszani.
A szakértők egyébként arra számítanak, hogy 2050-re 216 millió klímamigráns lesz a Földön, ami azért is kiugró adat, mert három évvel ezelőtt „csak” 143 millióra tették a számukat.
Tóth Klaudia hozzátette, azok a térségek, amik klíma hotspot jelleggel fognak működni, már alapvetően is sérülékeny, szegény vidékek, vagyis a klímaváltozásból adódó nehézségek plusz teherként fognak számukra jelentkezni, úgymint például az erőforrások szűkössége, a vízkészletek csökkenése, esetleg a háborúk, konfliktusok elterjedése. Tehát ilyen szempontból egy nagyon nehéz jövő elé néz a hat térség.
A legdominánsabb kibocsátó Afrika szubszaharai térsége lesz, de Észak-Afrika tranzit jellege miatt Líbia, Egyiptom, Marokkó és például Algéria is ide lesz sorolható, illetve Afrikán kívül a Közel-Kelet más térségei, köztük Afganisztán – magyarázta a szakember.
A Migrációkutató Intézet munkatársa beszélt arról is, hogy milyen megoldásokat látnak a szakértők a folyamatok visszafordítására: megállapítják, hogy különböző szabályozásokkal és nemzetközi fellépéssel csökkenteni lehetne például az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezáltal csökkenne a környezetterhelés, ami oda vezethetne, hogy végső soron mérséklődhetnének az éghajlatváltozáshoz köthető negatív következmények, és kevesebben kelnének útra. Mindezekből kifolyólag 44 millióra csökkenthetnék a 216 milliós számot.
