Kína újságírókkal való bánásmódja is hatással lehetett a koronavírus elterjedésére
Kína 177. helyen végzett a Riporterek Határok Nélkül által összeállított Sajtószabadság Listáján, jelezve, amelyben kiemelték, hogy a riporterek zaklatásának nemzetközi hatása is volt. Magyarország 92.
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt fõtitkára a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) záróülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. március 10-én. A KNPTT a kínai parlament népfront jellegû tanácsadó testülete, amely megelõzi a törvényhozás, az Országos Népi Gyûlés évenkénti ülésszakát.
MTI/EPA/Roman Pilipej 
Kínában az újságírók elnyomása hozzájárulhatott a koronavírus globális elterjedésében, miután a járvány korai szakaszában több orvost és újságírót, aki figyelmeztethetett volna, leállítottak, írja éves jelentésében a Riporterek Határok Nélkül, melyet a Guardian idézett.
Kína a szervezet Sajtószabadság-indexén a 180 tag közül a 177. lett, náluk csak Eritreában, Türkmenisztánban és Észak-Koreában rosszabb a helyzet. A szervezet nemzetközi kampányokért felelős vezetője, Rebecca Vincent azonban figyelmeztetett, hogy ezen országok újságírókkal szembeni fellépése a járvány tanúsága alapján az egész világra hatással lehet:
„Eddig is ezt mondtuk és most is azt mondjuk, hogy amennyiben a sajtó szabadabb Kínában, elkerülhető lett volna a világjárvány.”
Kínában a járványról szóló korai híreket eltüntették az internetről, emellett egy orvost, Li Ven-Liangot – aki később el is hunyt a betegségben – is megbüntették, amikor közzé akart tenni információt a COVID-19-ről.
A szervezet listáján Magyarország a 92. helyet foglalja el, három helyet rontva a tavalyi 89. helyezésen.
